Vencsellő.
Vencsellő.
Vencsellő, tiszamenti nagyközség, 310 házzal és 2565, nagyobbára róm. kath. lakossal. Postája van, távirója és vasúti állomása Rakamaz. Ez ősrégi község már 1407-ben a mai nevén szerepel. I. László király is megfordult itt és itt folytatta az 1092-ben, Szabolcs várában megkezdett zsinatot. Hajdan az ecsedi uradalomhoz tartozott és akkor a Báthoryak voltak a földesurai; később a Tárkányi család és 1417-ben az Uporyak. Utolsó birtokosa a Dessewffy család. A községben levő római katholikus templom 1834-ben épült, a gör. katholikus a XVIII. század végén, református meg 1820-ban. Az izraelitáknak imaházuk van. A községben van gr. Dessewffy Miklós díszes, nagyszabásu kastélya, melyet tulajdonosa csak legutóbb alakíttatott át. Körülötte szép park terül el. Itt van a gróf mintagazdasága is. A hagyomány szerint a község északi szélén várkastély volt, mely Lorántffy Zsuzsánna tulajdonát képezte volna. A községet gyakran érte tűzkatasztrófa és a Tisza több ízben elöntötte. A lakosok kath. olvasó-egyletet tartanak fenn. Határában már többször találtak különféle régiségeket. Dülői közül felemlítjük a Király-homoka, Marót, Lompér, Bóta, Pénzesverem, Rosás és Karcsa elnevezésüeket.
Vencsellő: Gróf Dessewffy Miklós kastélya.
Saját felvételünk.
