Szabolcs.
Szabolcs.
Szabolcs, tiszamenti kisközség, 102 házzal és 632, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Postája van, távirója és vasúti állomása Rakamaz. E község hajdan nevezetes hely volt s már a honfoglalás korában fennállott várától vette nevét a vármegye is. 1332-ben a pápai tizedlajstromokban „Zobolcs” (Zobolch) néven szerepel. 1431-ből az egykorú oklevelek szt. Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomáról emlékeznek meg. Ugyanakkor vámszedő hely is volt. Híres földvárának eredetét a szájhagyomány 62Szabolcs vezérnek tulajdonítja ugyan, de építési módja sokkal régibb időkre vall. E várban hajdan több fejedelem megfordult. 1092-ben I. László király is itt tartott zsinatot. A vár és a község történeti szerepléséről különben más helyen lesz szó. A hatalmas földvár egyik oldalán most a szabolcsi szőlőbirtokosok kitünően kezelt szőlőskertjei terülnek el, belseje pedig a temetőt foglalja magában. A vár elején, a magas földhányás tetején, a honnan remek kilátás nyílik Tokaj vidékére, millenáris emlékoszlopot állítottak fel Szabolcs vezér emlékére. A községnek 1438-ban a Báthoryak voltak a földesurai, 1440-ben a Ronyvaiak, 1453-ban kisfaludi Fuló Mihály alispán és a Várdayak, 1471-ben a Semseyek, 1476-ban pedig már a Kállayak a község birtokosai, míg a XVIII. század második és a XIX. sz. első felében a Boronkay, Dobozy, Mudrány, Gúthy, Pethő, Szemere, Tőrös és Vattay családok. A faluban levő ev. ref. templom nagyon régi és építési ideje ismeretlen. A községhez tartozik Kisfaludpuszta is, melyet már egy 1367-iki oklevél említ.
A szabolcsi földvár.
Heyer Arthur eredeti rajza.
