Benczur Gyula.
Benczur Gyula.
Benczur Gyula, a legnagyobb magyar festők egyike, született Nyíregyházán 1844. jun. 28-án. A festészet iránti hajlama már nagyon korán mutatkozott. Atyja építészt akart belőle nevelni, azért reáliskolába járatta, de Klimkovics Béla a fiú nagy művészi tehetségét észrevevén, oktatást adott neki rajzolásban és a család több műértő barátjának segítségével sikerült rábeszélnie a kezdetben ellenszegülő apát, hogy fiát festőnek képeztesse ki. Így jutott a fiatal Benczur 17 éves korában a müncheni festészeti akadémiába, a hol Anschütz tanár vezetése mellett csakhamar nagy haladást tett, mignem Pilotyhoz juthatott; ennek tanácsára magánműtermet bérelt, a hol megfestette Vízbefúlt balatoni halász czímű képét, melylyel állami ösztöndijat nyert és a mely annyira megtetszett Pilotynak, hogy Benczurt 1865-ban felvette tanitványai közé. Piloty vezetése alatt azután teljesen kifejlett nagy festői talentuma. Az ő vezetése mellett festette Hunyady László búcsuja barátaitól és II. Rákóczy Ferencz elfogatása czímű nagy történeti festményeit, mely utóbbit Károly román király vette meg. Ekkor Benczur kilépett Piloty műterméből és önálló műtermet nyitott Münchenben. Ez időtől kezdve a történeti képeknek egész sorát festette meg, melyek úgy a színezés, mint a kompoziczió tekintetében a modern festészetnek kiváló alkotásai és nevét csakhamar világhírűvé tették. 1871-ben készitette el XVI. Lajos és Mária Antoinette gyermekeikkel a versaillesi palotában az ostrom alatt, majd XV. Lajos Dubarry boudoirjában czímű képeit, mindkettővel rendkivüli feltűnést keltve. A magyar kormány megbízásából festette Vajk kereszteltetését 1875-ben, mely a Bacchansnővel (1882.) együtt a magyar nemzeti múzeum tulajdona. 1884-ben Budapestre jött, átvette a mesteriskola igazgatását és különösen az arczképfestészetet művelte. E nemben több kiváló művet alkotván meg, a külföldön is feltűnést keltett. Utolsó nagy történeti festménye: Budavár visszafoglalása a törököktől, melyet a székes-főváros megbízásából készitett, a millenniumi kiállitásnak egyik fő-vonzóereje volt. A Mályvák között czímű festményét a király vásárolta meg budavári képtára 539számára. Ezeken kívül még számos kisebb és nagyobb alkotásai vannak, a melyek több kitüntetést szereztek neki. Benczur Ferencz József-rend lovagja, a „Pro litteris et artibus” jelvény és több arany érem tulajdonosa.
Benczur Gyula.
(A mesternek a florenczi ufficinákban levő eredeti festménye után.)
