Kő- és agyagipar.
Kő- és agyagipar.
Pest vármegye kő- és agyagipara egyike a legfejlettebbeknek. Az éjszaknyugati részen levő kőbányák és kőfejtő telepek kitünő anyagot adnak a nagyszámú kőmegmunkáló telepeknek. A mészkőbányák viszont a mészégetőket látják el. Minden nagyobb községben találunk téglaégetőt és nem egy helyen gőztéglagyárat is, melyek – a helyi és vármegyei szükségleten fölül – építőtéglát, fedőcserepet, műkövet, czementlapokat és mészhomokkövet termelnek. Különösebb figyelmet érdemel a mészhomoktégla, a melyet a múlt század 70-es éveiben kezdtek gyártani Németországban és 1900-ban honosítottak meg hazánkban. Az ország első ilyen gyára Budapesten nyílt meg, míg a vidéken az első mészhomoktégla-gyárat Pálóczi Horváth István alapította Örkényben 1901-ben. Ezt a téglát, a mely kiválóan alkalmas építkezésre, mésztejjel kevert tiszta homokból sajtolják. Ujabban vaslemezből készült hengeralakú kazánokban, 1367–8 légkörnyomású gőzerővel sajtolják, a mely eljárással a mészhomok megkövesedik s 8–10 óra alatt tökéletes köveket lehet előállítani. Ez a találmány főként olyan vidéken tesz fontos szolgálatot az építő-iparnak, a hol a téglaégetéshez nincs alkalmas anyag. Különös előnye, hogy télen-nyáron mindig egyformán lehet gyártani s a gyárba vitt nyers homok 10–12 óra múlva kész téglaként kerül ki onnan. E tégla teljesen fagyálló, teherbírása pedig majdnem kétszer akkora, mint a legjobb agyagtégláé. Ilyen mészhomoktéglagyár van Kiskunhalason és újabban még több épült. Legutóbb Kispesten állította föl Pálóczi Horváth második ilyen gyárát. Van ezeken kívül agyagárúgyár Újpesten, agyagkályha- és szobrászárúgyár Nagykőrösön és agyagpipagyár Erzsébetfalván. Ide tartoznak még a csíszolóárúk is, miket Budafokon és Erzsébetfalván állítanak elő. Van még egy gyöngyházgombgyár Megyeren és porczellán- és üvegfestő-telep Pestszentlőrinczen. A vármegyében kő-, föld-, agyag- és üvegiparral foglalkozott 2595 lakos, a kik közül a téglagyártásra 1057 és a fazekasiparra 146 személy esett. Ez iparágban a nagyobb telepek a következők:
Áprily Károly kőfejtőtelepe Pilis-Borosjenő, 38 munkás. Beck Sámuel kőbányája és kőmegmunkálótelepe Budakalász, 100 munkás. Beke Gyula és Társa téglagyára, Aszód, 13 munkás. Budapest-szentlőrinczi téglagyár r. t. téglagyára Pestszentlőrincz, 230 lóerős gép, 300 munkás. Budapest-vidéki kőszénbánya r. t. téglagyára Solymár, 45 lóerős gép, 88 munkás. Csiszár Oszkár czementtéglagyára Rákospalota. Czementgyár és építési vállalat czementgyára Dunaharaszti Egenhofer, Molenda, Biró és Lesergerber kőbányája Tinnye. Egyesült gőztéglagyár r. t. gőztéglagyára Kecskemét, 80 lóerős gép, 120 munkás. Egyesült gőztéglagyár r. t. téglagyára Kecskemét, 86 munkás. Első czeglédi téglagyár r. t. Czegléd, 54 munkás. Fabianek és Társa téglagyára Czegléd, 43 munkás. Fabró Ferencz kőbányája és kőmegmunkálótelepe Budakalász, 150 munkás. Fáy Halász Béla és Gida gőztéglagyára Péczel, 14 lóerős gép, 27 munkás. Flock-Reyhersberg H. János dr. lovag sződrákosi és gődi tégla- és czementlapgyára Sződrákos, 48 lóerős gép, 100 munkás. Goldberger Simon kőbányája Nagykovácsi. Grefl Mihály mészkőbányája Nagykovácsi, 11 munkás. Gyömrey Aurél gőztéglagyára Gyömrő, 80 lóerős gép, 66 munkás. Halasi mészhomokkő és téglagyár r. t. Kiskunhalas, 10 lóerős gép, 30 munkás. Heller Ferencz agyagpipagyára Erzsébetfalva, 40 munkás. Hermann Ferencz téglagyára Nagykáta, 75 lóerős gép, 45 munkás. Huttera Márton téglagyára Páty, 18 munkás. Kovács és Reisz kőbányája Pomáz, 10 lóerős gép, 16 munkás. Kőszénbánya és téglagyár társulat tégla- és cserépgyára Erzsébetfalva. Kovácsics Lajos czementkútcsőgyára Erzsébetfalva. Lipták dr. és Társa vasbetongyára, Pestszentlőrincz. M. kir. kincstári kőbányakezelőség, Visegrád és Dunabogdány, 180 munkás. Molnár Dániel agyagkályhagyára és szobrászati műterme Nagykőrös, 20 munkás. Müller Ernő márványkőipar gyártelepei és kőbányatelepei Csobánka és Budakalász, 80 lóerős gép, 280 munkás. Nagykőrösi mészhomok-műkőgyár r. t. Nagykőrös, 30 lóerős gép, 16 munkás. Naxos csiszolóárúgyár r. t. Budafok, 300 lóerős gép, 80 munkás. Oberländer és Weisz I. sz. téglagyára, 4 lóerős gép, 30 munkás és II. sz. téglagyára Vácz. Oroszlán Lipót csiszolókoronggyára Erzsébetfalva, 6 lóerős gép, 10 munkás. Pálóczi Horváth István mészhomokkő-, tégla- és fedélcserépgyára Örkény, 125 lóerős gép, 40 munkás. Pendl Testvérek agyagárúgyára Ujpest, 1 lóerős gép, 4 munkás. Polacsek Lipót mészégetője Nagykovácsi, 18 munkás. Rácsky János mészkőbányája és mészégetője Nagykovácsi, 25 munkás. Schwartz Adolf téglagyára, Pilis-Borosjenő, 49 munkás. Sicher és Ligeti mészgyára és kőfejtőtelepe Pesthidegkút, 61 munkás. Souheitl Ferencz utódai gőztéglagyára Pestszentlőrincz, 105 lóerős gép, 50 munkás. Stágel és Spát kőbánya-vállalata Dunabogdány, 200 munkás. Steinberger Mórné téglagyára Hévizgyörk, 40 lóerős gép, 33 munkás. Szende Frigyes első magyar gyöngyházgombgyára Ujpest-Megyer. Téglagyár és keresk. r. t. téglagyára Nagykőrös, 26 munkás. Ujlaki tégla- és mészégető r. t. tégla- és cserépgyára Békásmegyer, (a budapestivel együtt), 1570 lóerős gép, 3500 munkás. Urbéresek alsó kőbányája (bérlő: Roheim. K. fia) Visegrád, 29 munkás. Urbéresek felső kőbányája (bérlő: ugyanaz) Visegrád, 33 munkás. Urbéresek kőbányája (bérlő: Vasútépítkezési r. t.) Visegrád, 83 munkás. Veréb A. és Társa téglagyára Sükösd, 2 lóerős gép, 7 munkás. Özv. Weresmarthy Bertalanné Dunabogdány, doboshegy-zebegényi trachit-kőbányák haszonbérleti vállalata Dunabogdány, 150 munkás. Zsoldos János téglagyára Visegrád, 28 lóerős gép, 22 munkás. Zucker Henrik porczellán és üvegfestőtelepe, Pestszentlőrincz, 15 munkás.
