Mátyás király.
Mátyás király.
A megyénk területén lejátszódott történelmi események között alig van nevezetesebb és megkapóbb, mint Hunyadi Mátyásnak királylyá választása. Az ország főpapjai és főurai, miután igen szárazhangú levélben tudatták a rendekkel V. László hirtelen halálát, 1458 január 1-ére „a választások egyértelmű foganatosítása végett Pest városában országgyűlés tartását” határozták el. A köznemességet fejenként való megjelenésre szólították fel. Az erős hideg miatt csak lassan gyülekeztek a rendek és maga Szilágyi Mihály is csak január 20-án vonult be nagy kísérettel és fegyveres erővel. Az urak külön, a nemesek ismét külön tanácskoztak. Amazok a budai várpalotában gyülekeztek, emezek a Rákos mezején táboroztak. A jelenlevő velenczei követ az országgyűlésen megjelent nemességet 15000-re becsülte. Más források szerint erre az ünnepélyes alkalomra mintegy 40.000-en jöttek össze. A közvélemény jelöltje Mátyás volt. Őt pártolta a hatalmas Szilágyi Mihály, Szécsi Dénes a prímás és maga a pápa követe Carvajal bíbornok is; de legfőképpen melléje sorakozott egy szívvel-lélekkel a köznemesség. Az ellenjelöltek: Kázmér lengyel király és a szász herczeg, szóba sem jöttek. Az urak tanácskozása jóformán csak a formaságokra vonatkozott, de azért ez is eléggé elhúzódott, olyannyira, hogy január 24-én, a választás napján, a köznemesség elúnta a várakozást, otthagyta a Rákos mezejét és a Duna partján, sőt magán az erősen befagyott folyón állott fel. Minduntalan felhangzott ajkaikról jelöltjük neve és a zaj nőttön-nőtt. A köznemesség ez izgúltsága siettette a budavári tanácskozás befejezését. Csakhamar megjelentek a főurak és kihirdették a nemesség színe előtt, hogy egyértelműleg Hunyadi Mátyást ajánlják királynak. És negyvenezer torokból hangzott a kiáltás: Éljen Mátyás király.
Mátyás király hatalmas egyénisége csak nehezen tudott hozzátörődni azokhoz a korlátokhoz, a melyek közé a hazai törvények uralkodói hatalmát szorították. Nagy tervei gyors cselekvést kívántak s az országgyűlések nehéz apparátusa nem kedvezett a gyorsaságnak. Mégis, hogy a külszínt megadja, 342igen sok országgyűlést tartott, persze legtöbbször azért, hogy a megtörtént dolgok jóváhagyását eszközölje ki. Alig volt időszak, a melyben a megye annyiszor látta volna vendégül az ország rendjeit, mint éppen az abszolutisztikus hajlamú Mátyás alatt. Már 1458 júliusában együtt látjuk a rendeket; 1471 április havában, 1478 február 14-én Budán; 1485-ben Váczott; 1486 januárjában és 1488 februárjában, meg 1490 áprilisában ismét Budán tartott országgyűléseket. Mindezek igen üdvös határozatokat hoztak.
1476-ban világraszóló fényes ünnepélyek színhelye volt a megye. Mátyás új menyasszonya, Beatrix deczember 10-én érkezett meg Székesfejérvárra és 13-án ment végbe megkoronázása. Decz. 15-én vonult Buda várába és erről a jelenvolt külföldi követek elragadtatással emlékeznek meg.
