Egyházi igazgatás.
Egyházi igazgatás.
Az egyház igazgatásában az egyházkerületi intézmény, melynek élén a szuperintendens vagyis a püspök áll, már az első időben kialakult. A vármegye területét már a XVI. században dunamelléki egyházkerületnek nevezték és első püspöke Bakonyi Albert czeglédi lelkész, Szegedi Kis István egykori tanítója volt. A második maga Szegedi Kis István lett, midőn már mint laskói, később kálmáncsai szuperintendenst, Ráczkevibe hozták papnak. Mivel Bakonyi ekkor még életben volt, békésen úgy egyeztek meg, hogy ő a Mátrától a Tiszáig terjedő gyülekezeteket, Kis pedig Pesten alul és fölül a dunamelléki egyházakat fogja igazgatni. Szegedi 1563-tól 1572-ig viselte Ráczkeviben a lelkészi és püspöki tisztet. Utána ugyan 34 évig a tudós Skaricza Máté volt a ráczkevei egyház lelkésze, azonban ő nem volt szuperintendens, mivel ezeknek a sora 1572-től 1607-ig szünetelt s a dunamelléki egyházkerületet is a baranyai egyházkerület szuperintendensi igazgatták. 1607-től 1632-ig ismét négy ráczkevei lelkész volt szuperintendens, még pedig Veresmarti, másként Herczegszőllősi Gáspár, K. Molnár István, 1621 után Monostori János, ki Makádon is volt lelkész és Simándi Mihály. Ez utóbbi a török zaklatások kikerülése czéljából lemondott e hivataláról és el is hagyta vármegyét. A török kor végén Ungvári Gergely és 1691-től 1729-ig Patai János kevei lelkészek voltak a szuperintendensek. Patai 105 éves korában halt meg. Ifj. Patay Jánost, a ki 1709-től kezdve 17 évig Szigetszentmiklóson, öt évig pedig Solton volt lelkész, 1731-ben választották szuperintendenssé. Hivatalát 1739-ig tartotta meg s ez idő alatt ismét Szigetszentmiklóson lakott. Tehát mint látjuk, a szuperintendenczia székhelye a szuperintendens lelkész lakóhelye szerint változott. 1610-ben, midőn Bocskay István Váczon megfordult, ott – mint tudjuk – szuperintendencziát alapított. De hogy ez hosszabb ideig fönnállott vagy működött volna, arról nincs adatunk.
