Tanulók.
Tanulók.
Az 1897-ik évben a 76,913 mindennapi és ismétlő tanköteles gyermek közül rendszeres iskolázásban részesűlt 72,452 gyermek; vagyis a mig 1877-ben a tankötelesek 84%-a, 1877-ben azoknak 94.20%-ka látogatta az iskolát, szemben az 1869-iki 52%-val. Az 1897. évben 13 olyan törvényhatóság volt, melyekben az összes tankötelesek 90%-ánál több járt iskolába. Ezek sorában Vasvármegye 96.49%-kal az első, Nyitravármegye 94.20%-kal a negyedik helyet foglalja el. Iskolafajok szerint az 1897. évre összeirt 76,913 tanköteles gyermek közül a következőképen oszlottak meg az iskolába járók:
1. Elemi iskolába járt
|
25,686 fiu,
|
24,518 leány
|
= 50,204
|
2. Ismétlő-iskolába járt
|
9,511 fiu,
|
9,394 leány
|
= 18,905
|
3. Iparos-tanoncz iskolába
|
1,382 fiu,
|
– leány
|
= 1,382
|
4. Alsó fokú kereskedelmi iskolába
|
76 fiu,
|
– leány
|
= 76
|
5. Felső népiskolába
|
– fiu,
|
19 leány
|
= 19
|
6. Polgári iskolába
|
428 fiu,
|
509 leány
|
= 937
|
7. Felsőbb leány iskolába
|
– fiu,
|
125 leány
|
= 125
|
8. Közép-iskolába (9–15 éves)
|
804 fiu,
|
– leány
|
= 804
|
Együtt:
|
37,887 fiu,
|
34,565 leány
|
= 72,452
|
Az iskolába járók megoszlása vallás és anyanyelv szerint a következő:
Vallás szerint
|
Az iskolába járók összes száma
|
Vallás szerint iskolába jár
| ||||
róm. kath.
|
ev. ref.
|
ágost. evang.
|
izraelita
| |||
72,452
|
55,269
|
1523
|
9818
|
5842
| ||
Ezek 90%-kos aránya
|
a 76,913 tanköteleshez viszonyitva
|
94.20
|
71.85
|
1.98
|
12.76
|
7.59
|
a 72,452 tényleg iskolába járóhoz
|
100.00
|
76.28
|
2.10
|
13.55
|
8.06
| |
a saját tankötele-
seihez |
94.20
|
93.71
|
98.25
|
93.63
|
98.98
| |
Anyanyelv szerint
|
Az iskolába járók összes száma
|
Anyanyelv szerint iskolába jár
| |||
magyar
|
német
|
tót
| |||
72,452
|
18,143
|
4885
|
49,424
| ||
Ezek 90%-kos aránya
|
a 76,913 tanköteleshez viszonyitva
|
94.20
|
23.58
|
6.35
|
64.25
|
a 72,452 tényleg iskolába járóhoz
|
100.00
|
25.04
|
6.74
|
68.21
| |
a saját tanköteleseihez
|
94.20
|
98.27
|
99.04
|
92.32
| |
A vallási viszonyt tekintve, legteljesebb volt az iskolázás az izraelitáknál, a kiknél a tankötelesek 98.98%-a jár tényleg iskolába; legkevesebb 93.63%, az ágost. evangelikusoknál, mely utóbbi arányt a szórványosan benépesített irtványok idézik elő, melyekben sűrű az ág. evang. lakosság és kevés az iskola. Az iskolába járók közt a magyar anyanyelvüek száma, lassan bár, de emelkedik; 1877-ben ugyanis az összes iskolába járók 19.11%-ka volt magyar, 1897-ik évben 25.04% volt magyar.
A 12-ik életévet betöltött, tehát a mindennapi iskolából kilépett tanulók közül írni és olvasni megtanult 8236 tanuló vagyis az 50,205 mindennapi iskolásoknak 16.40%-léka, minthogy pedig az országos arányszázalék 11.60%-kot tesz ki, az oktatás-eredmény a vármegye iskoláiban meghaladja az átlagos országos eredményt, 5.34%-kot.
A nyitravármegyei népoktatási tanintézetek fenntartására szolgáló jövedelem 1897-ik évben a következők:
