Kubinyi Ferencz.
Kubinyi Ferencz.
Kubinyi Ferencz rövid idő alatt vezérszerepre jutott a vármegyében, azért indokoltnak tartjuk a pályafutásáról röviden megemlékezni. Született Videfalván, 1796 márczius 21-én. A tanulmányait az öcscsével, Ágostonnal együtt Beszterczebányán és Debreczenben végezte, ezután két évig joggyakornok volt, majd Pest vármegyében aljegyző lett, a honnan a szülővármegyéje meghívására 1828-ban Nógrádba jött; ezzel József nádor neheztelését is magára vonta. Főszolgabíró korában számos közhasznú intézményt alkotott. Meghonosította a járásában a közmagtárakat, a mely példát csakhamar a többi járás is követett. A rabok számára dolgozó intézetek felállítását eszközölte ki a vármegyétől. Bár búzgó protestáns volt, a szabadelvű eszmék híveként, más vallásfelekezetek érdekében is hathatósan közreműködött. Így sokat tett a Balassagyarmaton felállítandó katholikus nemzeti iskola érdekében. Nagy pártolója volt a tudományoknak és az irodalomnak. Kisfaludy Károlynak az első »Aurora« megindítását, főleg ő tette lehetővé, Blaskovich Bertalannal együtt. Rendkívül értékes régészeti gyűjteménye volt, a mely 1849-ben, Losoncz feldúlása alkalmával megsemmisült. Ó volt az, a ki az 1832–36. évi országgyűlésen a Magyar Nemzeti Múzeum részére 500.000 forint megszavazását javasolta. Eleinte nem igen akadtak hívei javaslatának, de ő addig dolgozott, fáradozott, a míg a rendek megszavazták a javasolt összeget, sőt keresztül vitte, hogy a Jankovich-féle gyűjtemény megvásárlására külön 125.000 forintot ajánljanak meg. Kubinyi 1874 márczius 28-án halt meg. (Magyarország és a Nagyvilág, 1874. 15. Vasárnapi Ujság 1862. 30. 1874. 14. Budapesti Közlöny 1874. 72.)
Az 1830. évi országgyűlésre ismét Gyurcsányi Gábort és Prónay Jánost küldte fel a vármegye, a kik az 1825. évi országgyűlés vezérférfiaival együtt ezúttal főleg a, vallásügyi sérelmekre vonatkozó vitában vettek részt. A mikor Beőthy Ödön, Bihar vármegye követe, a vármegyének azt a kívánságát terjesztette elő, hogy a protestánsok Horvátországban, Szlavóniában és Dalmácziában, valamint a magyar tengermelléken is, egyenlő jogokat nyerjenek a katholikusokkal, Nógrád követei nyomban hozzácsatlakoztak. A mikor pedig Lonovics József, az egri főkáptalan követe, ez ellen felszólalt, Gyurcsányi a felvilágosodás nevében tiltakozott Lonovics beszéde ellen. (Millenn. Tört. IX. 226.)
