A szentferencz-rendiek.
A szentferencz-rendiek.
A tóvárosi ferenczrendiek házáról csak a XV. század közepétől kezdve vannak adataink. Elsőízben 1462-ben találkozunk e rendházzal, midőn Varsányi István, tartományi főnök, a kit a király anyja, Hunyadi János özvegye Tatára szállíttatott, a rendházban ez év tavaszán elhalálozott. Templomukról 1486-ban Bonfinius tesz említést. Az 1510. évi június hó végétől szeptember hó közepéig tartott híres tatai országgyűlés folyamán megjelent tudósítások is megemlékeznek a tóvárosi ferenczrendiek házáról. Az egykorú adatok szerint, mivel az országgyűlésre egybegyűlt nemesség sehol sem fért el, nyilt helyen folytak a tanácskozások. A velenczei követ jelentése szerint a július 2-án tartott első ülés a ferenczrendiek háza előtti térségen folyt le. A tóvárosi ferenczesek a mohácsi vész előtti korszakban az esztergomi husztodiához tartoztak (Századok, 1898.)
Rohrbacher szerint az országgyűlést a jelenlegi kapuczinus rendház előtt tartották. Ide tereli figyelmünket az az ősrégi temető, mely a XVIII. század elejéig használatban volt. A mohácsi vész előtti időből bővebb adataink nincsenek a rendházról. Tudjuk, hogy a Ferencz-rendiek 1524-ben hozott határozata szerint, tekintettel a közelgő török veszedelemre, a rend kincseit és egyházi drágaságait a Báthoriak ecsedi várába szállították. E határozatnak a tóvárosi rendház is eleget tevén, a rend kincsei a XVI. század közepén idegen kézre jutottak. (Komár. Várm. Tört. és Rég. Egylet 1905. évi jelentése.)
Az esztergomi érseken és a győri püspökön, valamint a már tárgyalt benedekrendi apátságokon kívül, az ország távoli vidékéről is számos egyházi intézmény volt birtokos a vármegye területén.
