Berzeviczy.
Berzeviczy.
Berzeviczy (Berzeviczei és Kakas-Lomniczi urak és bárók) tiroli eredetű ősrégi család, melynek első ismert őse, a XIII. század elején, comes Ruhker (Rüdiger) várispán volt. Ruthkernek neje, Adolf szepesi prépostnak nővére, szintén külföldi volt és Gertrúd királyné udvarhölgyeként, vele együtt jött Magyarországba. A Berzeviczy család ősi birtoka az a föld volt, melyet 1209-ben a Poprád vize mellett II. András királytól kapott és a hol később a most is fennálló Nagylomnicz, Kunsdorf, Altwalddorf és Mekler helységek épültek. Ruthkernek két fia volt: Hermann (1276), kinek ága kihalt, és Rikolf comes. Ez utóbbinak fiai voltak: Kakas, ki 1307-ben Róbert Károlytól Nehre falut kapta hősi érdemeiért adományképpen; ennek ága fiában, Miklósban kihalt; János, a Berzeviczyek őse; II. Rikolf, Tarkő ura, a Berzeviczyekkel egy törzsből eredő, de már kihalt Tárczay család őse. A Berzeviczyek birtokai már a XIV. század elején Szepes és Sáros vármegyékben nagyon kiterjedtek. Berzevicze várát 1350. körül I. Mihály építette, kinek unokája, István főpohárnokmester, történelmi szerepet is játszott és több jószágon kívül, 1425-ben Ajnácskő várát kapta Borbála királynétól. Péter, szepesi főispán és tárnokmester, a Sárkány-rend vitéze, 1425-ben kapta Jamnikot és építette Dunajecz hegyvárát. Nagy szerepet vitt Márton (Kristófnak fia) Erdélyország kanczellárja, kit Báthory István magával vitt Lengyelországba, ott lovaggá, dondaghi báróvá és staragardi kapitánynyá nevezte ki. Márton felesége Báthory Erzse volt. A bárói ágat János kassai tartományi biztosnak nejétől, báró L’Huillier Anna Máriától született fia: Ferencz alapította. Hont vármegyében Berzeviczy Bélának volt nagyobb kiterjedésű kegyúri birtoka Ipolynyék és Inám községekben. Ennek fia, Béla jelenleg az ipolysági járás szolgabírája. A család vallása: római katholikus. Czímere: kék mezőben királyi koronából kiemelkedő kőszáli kecske, előlábaival sziklára kapaszkodva. A pajzsot sárkány veszi körül, fejével jobbrafordulva. Sisakdísz: a kecske növekvően.
