Telekesy Rákóczi mellett.
Telekesy Rákóczi mellett.
Telekesy ekkor már kiengesztelődött, a vármegyétől elégtételt kapott, a vármegye ügyeit intézte. Úgy határozott, resolvált magában, hogy a legnagyobb veszedelmek között sem távozik megyéjéből, ha mást végbe nem vihet is, legalább a fejedelemnél az apostolokkal kiáltozni és esedezni fog „domine, salva nos, perimus.” Telekesyt megszilárdította ez elhatározásában a dicső fejedelem viselkedése a kath. egyház ügye iránt. II. Rákóczi Ferencz a nemes egri káptalannak Borsod, Heves és több vármegyében levő belső és külső javait kegyelmes protekcziójába vette.46) Az egri ferenczrendiek számára oltalomlevelet állított ki. Megtekintvén tisztelendő pater Placidus Komlóss egri franciscanus paterek praesidense szegény állapotját, minthogy Eger városának elpusztulása miatt egri residentiájokban való lakásokat nem continuálhatják, hevesi fiscális Detrik házát jelöli ki nekik résidentiául.46) Ismerte Telekesy a fejedelemnek a vallási ügyekről 4 pontban tett intézkedését.48) Mindezekből meggyőződött, hogy a kath. fejedelem a kath. vallás ügyeit szeretettel karolja föl. Azért helyén marad, hogy Rákóczi Ferencz fejedelem jóakaratát a kath. ügyek iránt állandóan biztosítsa a fejedelemnek hódoló területen a kath. egyház javát előmozdítsa, a hívek lelki üdvét gondozza. Széchényi Pál kalocsai érsek is kiemeli Telekesy ebbeli érdemeit, a mikor Kollonics prímást értesíti a kath. vallás szomorú állapotáról Magyarországon, megemlíti Telekesy buzgóságát, a kire Rákóczy a vallás ügyében valamennyire hallgat.49)
46) 1704 január 1. Miskolczon kelt levél. Adatok IV. 374–375.
46) 1704 febr. 1. Miskolczon kelt levél. Adatok IV. 375–376.
48) 1704 aug. 12. Szeged, Adatok. IV: 376–378.
49) 1705 máj. 25. Adatok IV. 378–379.
Telekesynek ez a felfogása, gondolkozásmódja magyarázza meg későbbi viselkedését. A jezsuita napló elbeszélése szerint 1705 február végén tartotta Rákóczi Egerbe való fényes bevonulását. A Felvidékről jött, – Telekesy püspök a vármegyei tisztikarral, a káptalan és papság élén a Rácz-kapunál várta és magyar beszéddel üdvözölte őt a királyok könyvéből vett jeligével „Békességes-e a te bejöveteled?” Kijelentette, hogy a haeresist nem engedi be, sőt ha kell, kész élete árán is hitét megvédeni. Rákóczi röviden, de megnyugtatólag válaszolt, mire a vár falairól háromszor dördültek meg az ágyúk és a fejedelem 3 ezer lovas és gyalogostól kísérve vonult be a püspöki lakba, hol megszállott. Rákóczy egri tartózkodása alatt megnyerte egészen Telekesy püspököt. A jezsuiták templomába eljárt a bőjti beszédek meghallgatására, jelen volt a nagypénteki szertartáson, a feltámadási ünnepre zenekarát engedte át. 1706-ban is Egerben töltötte a nagyböjti időt s akkor a föltámadási ünnepélyen személyesen vett részt a jezsuiták templomában.50) A fejedelem egri tartózkodása alatt szívélyes viszony fejlődött ki a fejedelem és Telekesy között. A két nemes gondolkodású, hazafias, ájtatos lélek összeforrott és innen kezdve sorsuk is összefonódott. A fiatal Rákóczy úgy hallgatott az éltes püspökre, mint fiú apja szavára. Eger város – úgyszólván – Rákóczi állandó hadi szállása lett; ez volt egy ideig középpontja Rákóczi diplomácziai és hadi intézkedéseinek.
50) Adatok IV. 538–542.
