Története.
Története.
Heves egykor királyi várbirtok és a hevesújvári várszerkezet székhelye volt. Első ízben V. István, akkor még ifjabb király, 1264. évi adománylevele említi a hevesi várjobbágyokat, mint Tarnaörs szomszédait. V. István gyakran megfordult Hevesben. 1271-ben itt gyűlést is tartott, mely alkalommal Lampert akkori egri püspök kérelmére IV. Béla királynak a püspökség birtokaira vonatkozó, 1261. évi adománylevelét megerősítette.
Egyházilag már az első időkben fontos szerepet játszott. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék az egyik főesperesi kerület székhelyeként említi. XIV. század közepén az Aba nembeli Kompolti Imre (1324–39) birtokában találjuk, a ki alkalmasint Róbert Károly királytól nyerte adományul azokért a szolgálatokért, melyeket a Csák Máté elleni hadjárat alatt teljesített. Fiai 1348-ban megosztozván az atyai örökségen, Hevest három részre osztották s az osztozkodók közül János, a Visontai család őse, továbbá István és Imre, a Detky család őse, egy-egy részt kapott belőle.
