A vízvezeték.
A vízvezeték.
Győr város vízvezetéke a hazai városok egyik legrégibbje. Kezdeményezője Mogyoródy Adolf ezredes volt, kinek felszólítására, Crampton angol mérnök, 1875 április havában, a Kis-Dunából szerzendő vízre tett ajánlatot. Midőn ugyanaz évben ajánlatát visszavonta, Mogyoródy felhívására Révy mérnök új terveket nyújtott be, szintén szűrt Duna-vízre. Révy ajánlata szerint e vízmű 300.000 forintba került volna. Tervét 1876-ban elejtették, mivel a városnak nem akart évi 20.000 forint jövedelmet biztosítani. Már 1875 decz. 9-én lépett fel Bierbauer Lipót benczés tanár azzal a helyes eszmével, hogy a mesterségesen szűrt Duna-víz helyett, mely az egészséges és kellemes ivóvíz kívánalmainak még szűrt állapotban sem felel meg, a Kiskúton fúrandó nagyobb kút útján, természetesen szűrt talajvíz szerzendő be. Az ő nevéhez fűződik Győr város kiskúti kitűnő ivóvizének a vízműhöz való megszerzése.
Bierbauer helyes nézetét Junker Károly cs. és kir. építőtanácsos 1880. évi szakvéleményében pártolta. Ő a Kiskúton egy 6 m. átmérőjű és mintegy 5 m. mély ásott kút vízmennyiségét napi 2000–2500 köbméterre becsülte. A szűrt dunavizet élvezhetetlennek minősítette. Az összköltséget 250.000 frtra tette és a házi kezelést ajánlotta. Junker elkészítette a részletterveket és költségvetést a kiskúti vízműre, mely szerint: épületek és kút 89.000 frt; 2 darab 28 lóerejű gép 25.000 frt, 15.500 m. csőhálózat felszereléssel és kútakkal 122.000 frt, egyebek 19.000 frt, összesen 255.000 frt volt a költség. Ezt is drágálták. 1882-ben Back Hermann győri nagyiparos, Bierbauer és Stirling közbenjárására, Frischauf Kandid mérnök a terveket és költségvetést 140.000 frtra redukálta, melynek megszerzésére részvénytársaságot alakítottak, 1500 darab 100 frtos részvénynyel. A tőke megszerzésében nagy érdeme volt gróf Khuen-Héderváry Károly akkori főispánnak és Stirling Tóbiás gyárosnak. 1883 június 4-én tartotta a részvénytársaság alakuló közgyűlését. Az építési költségvetés Frischauf Kandid terve szerint: kút és épületek 20.500 frt, gépek 19.000, víztorony 30.000, csőhálózat felszereléssel 73.700, összesen 143.200 frt. Az építéshez 1883 augusztus 7-én fogtak és 1884. évi június 15-én a vízművet üzembe helyezték. Ekkor mintegy 100 ház volt bekapcsolva. E vízmű részei: egy 5.00 m. belátmérőjű, 7 m. mély falazott kút, mely akkor napi 1600 köbméter vizet adott. Gépház, 2 darab Cornwall-kazán ŕ 33.0 m2 fűtőfelülettel, 2 darab 40 lóerejű gőzszivattyú, mely óránként 80 m3 vizet emel a toronyba, egy 24 m. kémény, lakóház, egy 26 m. magas falazott víztorony, 330 köbméteres vasbádogvíztartóval; a csőhálózat összesen 12.000 méter, melyből a gépház és torony között 225 mm.-es nyomóvezeték 2100 méter hosszú, a városi elosztó-vezeték 200 mm. és 80 mm. között váltakozik, 50 elzáró és 28 darab tűzcsap. Azóta a vízfogyasztás és a csőhálózat folyton növekedett, úgy hogy a vízmennyiség növeléséről is gondoskodni kellett. 1886-ban, 128 m. hosszban, 60 m. belvilágú lyukasztott kőagyagcső-gallériát és egy 2.5 m. belátmérőjű kútat csatoltak az első kúthoz. 1889-ben az első kút mellett egy 177 m. mély, alúl 15 cm., felül 26 cm. átmérőjű ártézi kút épült, 16.000 korona költségen, melynek vize az első gyűjtő-kútba ömlik. 1898-ban a kiskúti teleptől mintegy 1000 m. távolságban, ismét egy 126 m. mély ártézi 145kútat fúrattak, 30.000 korona összköltséggel, a melyből a gép közvetetlenűl szívja és nyomja a vizet a toronyba.
1898 január elseje óta a vízmű, midőn a város a vízművet a részvénytársaságtól 170.000 forintért megváltotta, házi kezelése alatt áll. 1904-ben az egyik gőzszivattyút leszerelték és két, 40 lóerejű elektromos-szivattyút állítottak fel, melyek mindegyike óránként 115 m3 vizet emel. 1905-ben a csőhálózat már 20.000 méter hosszú, 50 tűzcsappal és 8 nyilvános kúttal. A város folytonos fejlődése, Győrsziget és Révfalú csatolása és a folyton növekvő fogyasztás következtében újabb vízről kellett gondoskodni. A több éven át, a miniszterium közegészségügyi mérnöki osztálya részéről megejtett próbafúrások után, javaslatukra, a Duna balpartján, a Belvárostól mintegy 3 kilométer távban, Révfalún új vízmű-telep keletkezett. 35 m. mély, 390 mm. belátmérőjű fúrt kút készült vascsövekből, mely napi 2000 köbméter vizet ad. 1905-ben keletkezett a »Révfalúi vízmű« első része. A vaskútból jövő vizet 3.0 m. belátmérőjű kútban fogják fel, a melyből a vizet egy 40 lóerejű electromotorral hajtott álló dugattyús szivattyú (óránként 115 m3-t) nyomja egy 4000 m. hosszú, 300 mm. átmérőjű kovácsolt vascsövön, a Kis-Dunán át épült 213.35 m. hosszú hídon át, a városi hálózatba és víztoronyba. A felmerült költségek a következők voltak: kút ideiglenes gépház és lakóház 8000 korona, gépáthelyezés 4000 korona, csőhálózat 147.000 korona, híd 65.000 korona, összesen 224.000 korona.
Tervezés és kivitel alatt van a vízvezetéknek a város egész területére való kiterjesztése, a révfalúi vízmű végleges kiépítésével. A munkák a következők: 26.000 m. csőhálózat 236.000 korona, 140 elzáró 8000 korona, 244 darab tűzcsap 18.000 korona, 18 darab nyilv. kút 3600 korona, egy új 600 m3 víztorony 70.000 korona, új szivattyú 16.000 korona, gépház, lakóház 20.000 kor., különfélék 29.000 korona, összesen 400.000 korona. Az ivóvízvezeték kímélése, utcza-öntözés czéljából épült 1905-ben egy külön öntöző-vízvezeték, mely a csatornaüzem hosszú-hídi átemelő-telepével egyesítve, egy 30 lóerejű electromotorral hajtott centrifugal-szivattyú, óránként 180 köbméter Rába-vízzel látja el a 3100 m. hosszú és 58 tűzcsappal felszerelt öntöző-vezetéket. Költsége 34.000 korona volt.
