Gabonakereskedelem.
Gabonakereskedelem.
A vármegye egykori híres kereskedelmét hiába keresnők a mai Esztergomban. Az „esztergomi tarifa”, a középkori fényes országos vásárok ideje úgy látszik örökre letünt. Ennek oka részint az idők változása, de részint – tagadhatatlanul – az ország helytelen közgazdasági irányzatában kereshető. Valamikor fővárosi jellegű volt Esztergom, a mi forgalmát biztosította; most Budapestnek úgyszólván külvárosa, a mely életét elszívja. Valamikor a Duna kincseket hordott hátán Esztergom városának, ma elviszi tőle, a mit csak elvihet. Vasútai, a melyektől annyit vártak, e tekintetben kevés reményt váltottak valóra. Fekvése, a mely tulajdonképen oka kereskedelme pangásának, egyetlen, számbavehető kereskedelmének – a gabonakereskedelemnek – alapja. Valóban, Esztergom vármegye e tekintetben hazánk igen sok vármegyéje között vezérszerepet játszik. Négy más vármegye gabonáját, ú. m. Nógrád, Bars, Hont és részben Nyitráét viszi a nagypiaczra. A gabonakereskedelem góczpontja Párkány mezőváros, a mely éppen ennek következtében rohamosan fejlődik. Főczikke: a búza és árpa; de nagy mennyiségben a rozs és a zab is.
A vármegye területén legnagyobb gabonakereskedők: Strasser és König képviselete, Hauser és Sobotka képviselete, Louis Hirsch képviselete, Lőwy és Öcscse, és Putz Sámuel.
