Esztergom városrészei.
Esztergom városrészei.
Esztergom ekkor a következő részekből állott: a vár és a Viziváros, melyet ez időben belvárosnak neveztek, mely meg volt erősítve, jórészt katonai hatóság alatt állott, ettől lejebb volt Esztergom királyi város, mely ekkor már elveszítette erőd jellegét, végül Szent Tamáshegy aljában zsidók, ráczok és magyar katonák telepedtek le; itt csakhamar Sember nevű falu alakult, mely egy utczából állott. Szentgyörgymező szintén teljesen új települőkből alakult. Esztergom királyi városban a török hódoltság alatt települt rácz lakosság felette megfogyatkozott. Helyébe elszegényedett nemesek, magyar katonák, magyar és német iparosok és szökött jobbágyok települtek. Bottyán János már 1696-ban panaszszal fordúl a kanczelláriához, hogy a város lakosságának legnagyobb részét az ő zálogjogon bírt Bátorkeszi és Köbölkút falvaiból ideszökött jobbágyok alkotják. A kanczellária e panasz következtében felhívta a várost, szólítsa fel a szökött jobbágyokat a visszatérésre, vagy egyezzenek meg földesurukkal.
A királyi város egyidejűleg szervezkedett a vármegyével; régi hagyomány alapján megtartotta kiváltságait, míg 1708-ban szabadalom-levelet nyer I. József királytól, szabad királyi városi jogait az új kiváltságlevél kiadásáig pusztán hagyomány alapján gyakorolja.
1699-ben már 31 nemes ember lakott a városban, sőt a főbíró is közülök került ki. (Villányi i. m. 28.) A békés fejlődést azonban rendkívül megnehezítette az adó és a katonatartás, mely évről-évre súlyosabb teherként nehezedett a népre. 1693-ban oly szegény volt a vármegye, hogy a katonaság ellátásra szükséges költséget (1916 frt) csak kölcsön útján tudta fedezni.
