Bottyán János.
Bottyán János.
1703. nyarán, midőn II. Rákóczi Ferencz már a Tisza vidékén tűzte ki a felkelés zászlóit, Koháry István cs. kir. tábornok Bottyán Jánost bízta meg egy lovasezred toborzására a kuruczok elleni hadjárathoz. Álljunk meg egy pillanatra e férfiúnál, kinek fényes hadipályája s ama kiváló szerepe, melyet a szabadságharczban elfoglalt, egyaránt indokolttá teszik, hogy vele részletesebben foglalkozzunk. Bottyán János 1640 táján Esztergom környékén született. Elkerülve a szülői háztól, végbeli katonának állott be és 1657-től kezdve a törökök ellen harczolt, s főleg Újvár (Érsekújvár) elfoglalása óta, valóságos réme lett a török martalóczoknak. 1685-ben lovasfőhadnagy volt Esztergomban. 1686-ban részt vett Buda ostromában is, ekkor nagy zsákmányra tett szert, a melyből azután terjedelmes birtokokat szerzett. 1687-ben zálogba vette Sáp, Sárisáp, Baboly és Bajna falvakat; ekkor már Zsámbékon volt kapitány. 1688-ban már említi esztergomi házát is, melyet utóbb báró Kuckländer Ferencz várparancsnok lefoglalt, s a mely jelenleg városházául szolgál. 1689-ben a grabovai csatában annyira kitüntette magát, hogy Lipót az arany hadiérmet adta neki és huszárezredesi rangra emelte. 1691-ben Szeged városának parancsnoka volt; 1692-ben ismét huszárezredesként szerepe. A karloviczi béke után (1699) egyidőre Esztergomban találjuk; a spanyol örökösödési háborúban ismét táborba szállott, de onnan csakhamar vissza kellett jönnie, mert az esztergomi várparancsnok, a ki esztergomi házára áhítozott, bizalmas jelentéseiben arról vádolta, hogy titkos összeköttetésben áll Rákóczival. A magyarok iránt amúgy is bizalmatlan bécsi haditanács elfogatta, de mert semmit sem tudtak rábizonyítani, szabadon eresztette. Bottyán, mélyen sértve, odahagyta a katonaságot, s 1701 nyarán már köbölkúti birtokán találjuk, melyet 1696 óta bírt zálogban a Pálffy grófoktól.
Koháry felszólítására Bottyán csakhamar a toborozáshoz fog, de bizony nem sok eredménynyel; főleg tisztekben volt hiány, azonfelül a zsold miatt volt baj, melyet mind a tisztek, mind a közlegények egyaránt keveseltek. Bottyán katonaságát (200 ember) Esztergomban vonta össze, de mindössze csak két tisztje volt, a többiek, a kikre számított, kuruczokká lettek.
