Sziklaforrások, víznyelő üregek
Sziklaforrások, víznyelő üregek
A Körösök forrásvidéke magasan fekszik. Völgyeikben 1100–1200 méterre a tenger szintje fölött már számos bővizű hegyi patak tör elő.
Sajátságos és érdekes jelenségeik a szikla-források, melyeket a környékbeli nép általában izbuk-nak nevez. A mészhegység tövében gyakran emberderék vastagságú víz-sugár tör elő nagy erővel. A kristály-tiszta víz tajtékozva rohan alá a sziklákon és rendesen a forrás közelében már egy vagy több malmot is hajt.
A szikla-források közül legtöbb vize van a vaskohi Bój-patak forrásának, ezen kívül még a kristyóri és brihenyi patakok forrásait említjük fel, melyek ha nem is oly bővizüek, mint az előbb nevezett forrás, de igen szépek.
Az is megtörténik, hogy a patak valamely hegy szakadékában eltünik és búvó helyétől jókora távolságban tör újra a felszinre.
5A galbinai jégbarlangból eredő Galbina-patak, míg forrásától a Fekete-Körösig ér, kétszer is nyomtalanul eltünik, hogy a folyás irányában újra előtörjön a föld alól.
Brihenytől Kalugerig és Vaskohtól Restyiratáig a víznyelő vagy vízemésztő katlanok, torkok, üregek (ravasz-lyukak) úgyszólván egymást érik. Némelyikbe patak vize ömlik, némelyik száraz és csak erősebb záporoknál telik meg addig, míg a nyílás az eső-vizet végkép elnyeli. Ezek között legérdekesebb a vaskoh–szohodoli víznyelő üreg, az úgynevezett Kimpanyaszka. Az üregnek szép barlangszerű előcsarnoka van, melyen keresztül bővizű hegyipatak folyik, s erős zuhogással, fehér tajtékot hányva, zuhan le a feneketlennek tetsző mélységbe és az ember szeme elől elvész. A környékbeli lakosok azt tartják, hogy a patak vize a vaskohi Bój forrásnál jut ismét napvilágra.
Nem kevésbbé érdekes a kalugeri dagadó forrás, mely Kaluger községtől délkeletre katlanszerű mélyedésben fekszik. A víz csak időközönként folyik, vagyis a forrás intermittáló.
Bihar vármegye folyói között első helyen említjük a Fekete-Köröst, a mennyiben ez csaknem kizárólagosan bihari folyó. Bihar vármegyében ered, Talpasig kizárólag bihari földön folyik, innen kezdve Bihar vármegye határán halad és csak itt-ott lép át Arad vármegyébe. Hajdan Békésnél, később pedig Doboz és Gyula-Vár között egyesült a Fehér-Körössel.
