Árvizek.
10Árvizek.
Az árvizek keletkezése, lehúzódása, általában a csapadék járásával van kapcsolatban, de szoros összefüggésben van ez a vízgyűjtő terület természetével és klimájával. A Sebes- és Fekete-Körös vízvidékén, mint ezt az 1887-iki májusi, 1894 júniusi és 1898 áprilisi áradások igazolják, már az erős tavaszi és nyári záporok egymagukban számottevő árvizet okozhatnak, a Berettyónál a nyári árvizek azonban csak a margittai és az e fölött fekvő szakaszon öltenek fenyegető jelleget. Általában mindhárom folyónál legveszélyesebb a helyzet akkor, ha az őszi esők a talajt vízzel telítik, télen sok hó halmozódik fel, tavaszszal az időjárás hirtelen melegre fordul és a vízgyüjtő területen a hó előbb elolvad, vagy meleg tavaszi esők ezt hamarább elmossák, mintsem a folyóban az erős tél alatt képződött jégpánczél felengedhetne.
Az erdészek ama példabeszéde: „kevés hó, sok víz”, a Berettyóra éppen nem talál, a Körösökön azonban alkalmazható, ha a tavasz után pótolja, a mit a tél elmulasztott.
A csapadék-járásnak megfelelően a Körösökön megkülönböztetünk téli árvizet, nyári árvizet, úgynevezett zöld árt és őszi árvizet, úgynevezett leveles árt.
A téli árvíz a legritkább esetben marad el és leginkább deczemberben, januáriusban és márcziusban, a legkivételesebb esetben februárban lép fel, a nyári árvíz már sok esetben elmarad, az őszi pedig ritkán fordul elő.
Az áradás a Körösökön rendkivül rohamos, különösen hirtelen hó-olvadás esetén. A folyó ma még békésen folydogál medrében, holnap már medréből kilépve, hegylábától hegylábáig elönti a völgyet és 24 óra alatt leér a síkságra a töltésezett szakasz közé, a hol hirtelen szökésekkel veszélyes magasságra emelkedik.
A Fekete-Körös Nagy-Zerindnél 1879 decz. 5-től 6-ig 24 óra alatt 412 cmtrt áradt és a vízszin 172 cmtrről 584 cmtrre emelkedett, 1885-ben pedig decz. 1-éről 2-ára 112 cmtrről 512 cmtrre.
A Sebes-Körös Szakálnál 1890 jan. 24-től 25-ig 24 óra alatt 259 cmtrt áradt és a vízszín 122 cmtrről 381 cmtrre emelkedett.
A Berettyó Pocsajnál 1888 márcz. 10-én esti 7 órától másnap esti 7 óráig 314 cmtrt áradt és a vízszín 189 cmtrről 503 cmtrre emelkedett. 1900-ban szintén rohamos volt az áradás, jóllehet jégnek híre-hamva sem volt. A vízsszin május 9-ikén déli 12 órától másnap délig 162 cmtrről 406 cmtrre emelkedett.
Az árvíz szédítő gyorsasággal nyargal végig a folyó felső völgyén és a szabályozott rész felső szakaszain. Rohamos hóolvadás következtében 1900 január 24-én az árvíz egyszerre érte el a tetőpontot a Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös és a Berettyó felső mérczéin vagyis Gurahonczon, Belényesen, Csucsán és Margittán; másnap az árhullám tetőpontja a Fehér-Körösön Boros-Jenő, a Fekete-Körösön Nagy-Zerind, a Sebes-Körösön Komádi alatt vonúlt el, 26-án ért le Békésre és 27-én volt Gyomán. A Berettyó áradása, mint rendesen, 1900-ban is elkésve érkezett Gyomára, a mennyiben az árhullám 26-án még csak B.-Ujfalunál, 27-én pedig csak Szeghalomnál érte el a tetőpontot. Egyenlő körülmények között Kis-Jenőnél, Nagy-Zerindnél és Szakálnál az árvíz egy időben kulminál és e helyekről körülbelül egyenlő idő alatt (2–4 nap) ér le az árhullám Gyomára.
Az árvizek a folyók nagy esésű völgyeiben nem emelkednek nagy magasságra. Legnagyobb vízállások a következők: Belényes 1894, év 175 cm. Bucsa 1890 év 240, Margitta 1888 év 211, 1900 év 228 cm.
A töltésezett szakaszokon már jelentékenyen magasabbak a vízállások, így a Fekete-Körösön Nagy-Zerindnél az 1890-iki árvíz 695 cm., a Sebes-Körösön 11Szakálnál az 1895-iki árvíz 412, Körös-Ladánynál 625, a Berettyón B.-Ujfalunál az 1881-iki árvíz 452, az 1888-iki árvíz 488, Szeghalomnál (Ördögárka) az 1895-iki árvíz 469 cm.-nél érte el a tetőpontot, illetőleg az eddig legmagasabb vízállást.
A víz a felső szakaszokon gyorsan árad, de gyorsan is apad, az alsó szakaszokon bizonyos mérvben összetorlódik, az egyes árhullámok egymást utól érik és összegeződnek. A Körösökön és a Berettyón az 1879 és 1881-iki árvíz tartott legtovább. Az árvíz B.-Ujfalun 1881 első felében 66 napon emelkedett a 3.00 m. fölé, a Fekete-Körös vízállása Nagy-Zerindnél 58 napon haladta meg a 4.00 m.-t, a Sebes-Körös Szakálnál 27 napon emelkedett 2.00 m. fölé, Körös-Ladánynál azonban a 4.00 m.-t meghaladó vízállás már 141 napig tartott. 1881. év márczius elsejétől június végeig a Sebes-Körösön 6, a Fekete-Körösön 10, a Fehér-Körösön 11, a Berettyón 5 jelentősebb árhullám vonult le. Gyománál azonban az egyes árhullámok már hatalmas és tartós árhullámba olvadtak, úgy hogy a jelentősebb árhullámok beérkeztét csak egyes kisebb felszökések jelezték.
A Bisztra-patak esése Fekete-Erdőnél.
Saját felvételünk.
A Körösökön és a Berettyón a vízállás magassága nem csupán a télen összehalmozódott csapadék nagyságától függ, hanem erre a talaj telítettsége, az olvadás mikéntje, a tavaszi záporesők nagysága és eloszlása vannak döntő befolyással.
Az árvizek emelkedése részben a folyók szabályozásának s a töltésezési rendszernek is a következménye, jóllehet a szabályozás kezdete óta az árvizek szabad lefolyását az átvágásokkal, hullámterek leásásával és általában minden úton és módon igyekeztek elősegíteni. A víz a maga eleven erejével is hozzá járult a meder képződéséhez.
A Körösök a szabályozás következtében medröket a felső szakaszon jelentékenyen mélyítették és szélesítették. A Fekete-Körösön a görbedi patak 12beömlésénél az 1888-iki kis víz szintje az 1855-ikihez képest 3.00 métert, a talpasi hídnál 2.59 métert sülyedt. A Sebes-Körösnél Gyíresnél az 1888-iki kis víz mintegy 60 cm.-t sülyedt, a Berettyón Szalárdnál 165 m.-t, Pocsajnál 2.20 m.-t, B.-Ujfalunál 0.50 m.-t, Darvasnál 0.80 m.-t sülyedt az 1898-iki kis víz az 1855-ikihez képest.
A töltésezett szakaszra besodrott homok és iszap azonban helyenként a Fekete- és Sebes-Körös medrét feltöltötte; így a Fekete-Körösön a tamásdai és zerindi hídnál 20–30 cm., a Sebes-Körösön Szakálnál mintegy 15 cm., a foki hídnál 60 cm. feltöltődés észlelhető. A Berettyónál csakis a torkolati szakaszon észlelhető némi iszaposodás. Valószinű, hogy a mederfeltöltődés csak ideiglenes, és hogy a kis vízmeder helyes fixirozása után, maga a folyó képes lesz a lerakott iszapot tovább vinni.
Daczára a nagyarányú meder-fejlődésnek és különösen az egyesült Körösökön végrehajtott nagyszabású meder-kotrásoknak, az árvíz színtje csakis a felső szakaszon sülyedt. A Fekete-Körösön a fekete-tóti őrháznál az 1895-iki árvíz mintegy 3.00 méterrel, a talpasi hídnál 0.70 méterrel volt alacsonyabb az 1855-iki víznél, a középső és alsó szakaszon azonban a nagy víz jelentékenyen emelkedett és pedig Nagy-Zerindnél mintegy 2.10 métert, a gyulai remetei hídnál 1.50 métert.
Ugyanezt a jelenséget látjuk a Sebes-Körösön, hol Nagyváradon a László-téri hídnál az 1895-iki nagy víz 3.40 méter, az alföldi vasúti hídnál 1.90 méterrel volt az 1855-ikinél alacsonyabb; a vízszin-sülyedés azonban itt is csak Körösszegig tart, Körösszegtől kezdve az 1895-iki víz az 1855-iki fölé emelkedett, és pedig Szakálnál 1.10, Komádinál 1.70, Körös-Ladánynál 1.70 méterrel.
A Berettyónál a szabályozás utáni árvizek általában nagyobbak; a felső szakaszon ugyan a vízszín-emelkedés kicsiny és úgyszólván napról-napra fogy, de a középső és alsó szakaszon jelentékeny. Az 1881-iki árvíz magassága a szalárd–pocsaji szakaszon mintegy 0.40 méter, a pocsaji és bakonszegi szakaszon mintegy 0.80 méterrel haladta meg az 1855-iki árvíz magasságát, az 1888-iki árvíz pedig a felső szakaszon 80, a középső szakaszon 130 cm.-rel volt magasabb a szabályozás előtti nagy víznél.
A Körösök árvíz-tömege igen jelentékeny. A Fekete-Körös víztömege, Nagy-Zerindnél az 1881. évi 6.79 vízállásnál 420 méter3; A Sebes-Körösnek víztömege a szakáli hídnál 1887. évi május 22-én 40.6 méter vízállásnál 390 méter3. A Fehér-Körös víztömege Kis-Jenőnél 1887. évi május 22-én 6.22 m. vízállásnál 350 méter3.
A Berettyó 1881. évi víztömege Szalárdnál mintegy 220 méter3, B.-Ujfalunál 190 méter3.
A négy folyón Nagy-Zerindnél, Szakálnál, Kis-Jenőnél és B.-Ujfalunál elfolyó maximális víztömeg összege 1350 méter3. – E víztömegnek egy része azonban a hullámtéren raktározódik, másik része a magas víznyomás alatt a talajba beszivárog és a levegőn el is párolog, úgy hogy Gyománál másodperczenként már jóval kevesebb, körülbelül 1100–1200 méter3 víz kerül lefolyásra.
A folyók nagy víztömege lefelé bizonyos mértékben fogy, a kiképződött meder, a széles hullámterek kitöltése a víztömeget apasztja. Ezt a jelenséget nevezte Belgrand a folyók gondviselésszerű sajátságának, mert e nélkül az alsó szakaszokon a vízszin emelkedése beláthatatlan lenne.
Az árvíz tömegéből is kitűnik a vízgyüjtő terület különböző jellege; míg ugyanis a Fekete- és Sebes-Körös vízgyűjtő területéről áradáskor másodperczenként 13és négyszög kilométerenként mintegy 170 liter víz jut az ármentesített töltés-szakaszok közé, addig a Berettyónál 110–120 liter.
A Fekete-Körösnek legkisebb víztömege 1898 szept. 17-én – 0.17 vízállásnál a gyulai remetei híd alatt 1.60 méter3 volt.
A Sebes-Körös kis víztömege ugyancsak 1898. szept. az alföldi vasúti híd alatt – 0.21 vízállásnál 4.50 méter3 , a szakáli hídnál (+ 0.09 vízállásnál 3.80 méter3, az alsó szakaszon a Rácz kunyhónál – 0.69 vizállásnál) 4.00 méter3. Körösladány alatt a Berettyónál (+ 0.02 vízállásnál) 4.8 méter3. A Berettyó víztömege ugyancsak 1898 szeptemberben Szeghalomnál 0.6 méter3 volt. A Fehér-Körös kis víztömege Kis-Jenőnél (+ 0.11 vízállásnál) 1.20 méter3. A Kettős-Körösé a tarcsai hídnál 3.30 méter3. A Hármas-Körösé Gyománál – 0.57 vízállásnál mintegy 7.00 méter3.
A Körösök között tehát a Sebes-Körösnek kis víztömege legnagyobb, a nagy víztömegnek mintegy 1 %-a; a többinek kis víztömege rendkivül kicsiny, különösen a Berettyóé.
A Körösökön és a Berettyón a szélsőségek érintkeznek; a felső szakasznak kilométerenként 1.00 métert meghaladó nagy esését, minden átmenet nélkül követi a kilométerenként néhány centiméterre rúgó kicsiny esés, a tavaszi óriási árvíztömeget a nyári és őszi rendkivül kicsiny víz. Tavaszszal vízbőség van, nyárutóján és ősz elején vízhiány. – Ezek a kiáltó ellentétek nehezítették meg a Körösök szabályozását, mi hogy mégis sikerült, fényes bizonyítéka a magyar nép életrevalóságának, teremtő erejének és szívósságának.
A Körös eredete Rézbányánál.
Mezey Mihály felvétele.
