A Sebes- és Fekete-Körös között fekvő hegyvidék.
A Sebes- és Fekete-Körös között fekvő hegyvidék.
A Sebes- és Fekete-Körös között fekvő hegyvidék délen a szorosabb értelemben vett Bihar-hegységhez, keleten pedig ennek Vlegyásza nevű törzséhez támaszkodik. A hegységnek magja a Cornu-Muntyilor hegycsoport. Innen indulnak ki az általában észak-nyugati irányba húzódó gerinczek, melyeknek magassága nyugat felé fokozatosan lejebb száll.
A hegycsoportnak a Jád-patak beömlésétől Nagyváradig húzódó részét ponor-nagyváradi hegyeknek nevezik, a Jád középső szakaszán remeczi (vagy remetei) hegységnek, a Jád felső szakaszán belényesi hegyeknek hívják. A hegycsoport közepén tekintélyes részt Királyerdő elnevezéssel különböztetnek meg, az összes elsorolt csoportokat pedig gyakran Király-hegység elnevezés alatt foglalják össze.
A hegycsoport leghatalmasabb ormai a Dragán- és Jád-forrás vidékén vannak. A Dragán két ága közé eső Botyásza 1792 méter, ettől délnyugatra a Muntyilor-csoport ormai közül Carligatu 1693 méter, a Cornu-Muntyilor 1654 és a Bihar-Füredtől délkeletre fekvő Pojeni csúcs 1627 méter. – E hegycsoportot petrószi havasok gyüjtő neve alá is szokás összefoglalni.
E havasok az örök hó határán ugyan alul vannak, de egyes hegyszakadékokban nyáron is lehet havat találni. E hegyormokról nyílik a legszebb kilátás, mert Nagy-Bihar ormáról messzebb látni ugyan, de a hegyek körvonalai ezekről, főleg a Muntyéről, sokkel festőiebbek.
A Bihar-hegység vadregényes tájképi részletekben, sziklahasadékokban és különösen barlangokban igen gazdag. A hegyszakadékok között legnevezetesebb a Szabó Józsefről elnevezett hegyszakadék Szegyesel mellett és a Rév-Csucsa között fekvő sziklaszoros, melyben a vasút és a Sebes-Körös épen csak hogy megfér egymás mellett.
