Simony.
Simony.
Simony articularis egyházban a földesurak és jobbágyok mind a rk. vallásra térvén át, a Kosztolányi, Rudnay, Bossányi és Ujfalussy családok nem nyugodtak addig, míg a szabad vallásgyakorlat jogát Nemes-Kosztolány számára meg nem szerezték. 1735-ben felépíttették a paplakot és iskolát s 1766-ban a még most is fennálló templomot. Ez az egyház úgyszólván a földesurak egyháza volt s azért itt az evang. egyházban némileg szokatlan kegyúri jog fejlődött ki. Ők gondoskodtak az egyházról s alapítványok által jövőjét is biztosítani igyekeztek. A régi családok részben kihaltak, részben eltávoztak. 221Birtokaik idegen kézre jutottak és így az egyház, mivel híveinek száma 93 községben csak 185, anyagilag súlyos viszonyok között tengődik s jóllehet csak külsegélylyel tartható fenn, mégis erősödik, a mi nagy részben 1898-ban elhalt felügyelőjének, Kosztolányi Lászlónak az érdeme, ki mint helyi felügyelő 30 éven át mozdította elő az egyház ügyeit. Régi paplaka csaknem romokban hevert, de bel- és külföldön eszközölt gyűjtésből 1890-ben ismét felépült. Ez egyház kötelékéhez tartozó Brogyánban lakik Oldenburgi Elimár herczegné, ki a családi sírbolt fölé 1895-ben kápolnát építtetett, a hol, főleg a nyár folyamán, ev. istentiszteleteket tartanak. Az egyháznak 1735 óta vannak anyakönyvei. Lelkész Bázlik Pál 1888, felügyelő dr. Kosztolányi László 1898, másodfelügyelő Kosztolányi Kálmán szintén 1898 óta.
