Bács vármegye a szatmári béke után.
Bács vármegye a szatmári béke után.
A szatmári békével új korszak, a belső átalakulás és a helyreállítás nagy munkája veszi kezdetét a vármegye történetében. A szabadságharcz alatt teljesen elpusztult a vármegye területe, a vármegye nemessége, tisztikara elmenekült, lakosai elbújdostak, a vármegye hivatalos iratai elvesztek, levéltára megsemmisült és miként a török hódoltság után, most is mindent újból kellett kezdeni. A vármegyei önkormányzat, mely hosszú ideig tétlenségre volt kárhoztatva, csak lassan-lassan tért vissza rendes medrébe, s a szatmári békekötés után közel másfél év múlt el, hogy a vármegye újból szervezkedhetett.
A vármegye rendei első ízben 1712 decz. 1-én, gróf Csáky Imre érsek-főispán meghívására, a vármegye területén kívül, Kalocsán, az érseki székhelyen gyűltek egybe. E közgyűlésen mutatták be az 1712. évi június 2-án kelt új adománylevelet, melyet az érsek-főispán eszközölt ki III. Károly királytól az 1699. évi adománylevél helyébe. Ezen a közgyűlésen alakították meg a vármegye tisztikarát. Alispánná báró Pejacsevics Györgyöt, főjegyzővé Skvarics Jánost választották meg, a kit egyúttal az alispán helyettesítésével is megbíztak. Szolgabírák lettek Grossics László a bácsi, Miklosics Majkó a bajai és Urbanecz Mátyás a zombori járásban, a kit egyszersmind a házipénztárosi teendőkkel is megbíztak. (Évkönyv 1893. évf. 158.) Az új tisztikarra hárult volna a vármegyei közigazgatás szervezése; e feladatában azonban jelentékeny akadályokba ütközött. A katonai hatóságok, az 1716-ban kitört török háborúk, a szerb határőrök féktelen kicsapongásai, mindmegannyi gátló tényezők voltak a vármegyei önkormányzattal szemben. Ehhez járult még a pestis-ragály, mely 1713-ban sem szűnt meg teljesen. Ebben az évben újabb királyi rendelet intézkedett a ragály tovaterjedésének megakadályozására.
Még mielőtt az 1712. évi május havában megnyílt országgyűlés megkezdte volna a tárgyalásokat, a törvényjavaslatok elkészítésére bizottságot küldtek ki, mely jún. 6-ára fejezte be munkáját. Az e bizottságtól beterjesztett törvényjavaslatok között ott találjuk, hogy Bács és Bodrog vármegyék, melyeket a törököktől visszafoglaltak, de a melyek eddig a császári udvari főhaditanács és a kamara igazgatása alatt állanak, Magyarországba visszakebelezendők. A rendeket e javaslat nem elégítette ki és a két vármegye visszakebelezésén kívül, még az ország területi épségét sértő tiszai Határőrvidék megszüntetését is kérelmezték.
