3. Az osztrákok előnyomulása a Dora Baltea felé.
Miközben az osztrák VIII. hadtest május 4.-én tüntetéseit Voghera–Tortona irányában végrehajtotta, a hadseregparancsnokság újabb támadó tervet, a Vercelli–Turinon át való előnyomulás tervét eszelte ki, alighanem azzal a szándékkal, hogy a Susa-n át Turin felé előnyomuló franciákat elkülönített helyzetükben meglepje és tönkreverje.
A kiadott intézkedésekből kifolyólag május 7.-én a VII. hadtest és a tartalék-lovas hadosztály Vercellire, az V. hadtest Palestroba, a II. hadtest Robbiora, a III. hadtest Candiára és a VIII. hadtest 1. hadosztálya Mortarara menetelt, ahova a hadseregparancsnokság is áttette főhadiszállását; az említett hadtest másik hadosztálya a Cornalenál kiépített hídfőben maradt vissza.
Május 8.-án a hadtestek tovább folytatták menetüket és a VII. hadtest S. Germanoig, annak 2 zászlóaljból, 1 huszár századból és 1/2 röppentyű ütegből álló különítménye báró John ezredes parancsnoksága alatt a hadsereg jobboldalának biztosítása céljából Biellaig s másnap, anélkül hogy ellenségre bukkant volna, Ivreaig, a II. hadtest és a hadsereg főhadiszállás Vercelliig, az V. hadtest Asiglianoig, a III. hadtest Palestroig és a VIII. hadtest 1. hadosztálya Robbioig jutott.
A Bresciaban lévő Urban altábornagy, akinek tulajdonképpen az volt a feladata, hogy mozgó hadosztályával Lombardia lakosságát féken tartsa s akinek egyik dandára, mint tudjuk Comoban volt, e napon a Po déli partjára Pavia és Piacenza tájékára rendeltetett, hogy az ellenség figyelmét a hadseregtől el, és inkább magára vonja. Az altábornagy a Rupprecht dandárt Milanoba rendelve, a másik (Vallon-) dandárral erőltetett menetekben május 10.-én Piacenzát, 12.-én pedig Stradellát érte el.
Május 9.-én a Sesia jobbpartján lévő hadtestek úgy Casale, mint Turin felé kisebb-nagyobb osztagokat toltak előre, amelyek sehol sem találtak ellenségre. A szárd főhadiszálláson ezek az ellenséges mozdulatok igen nagy megdöbbenést váltottak ki és bár Turint már elveszettnek hitték, azért legalább némi támasz gyanánt az 1. hadosztályt mégis odarendelték.
Ugyane napon az osztrák hadseregparancsnokság Casalet nehéz ágyúkkal akarta lövetni, amikor egy újabb hír minden további működésnek és előnyomulásnak úgy Turin, mint Casale felé egyszerre véget vetett. Kémek ugyanis azt jelentették, hogy 40.000 francia Turinból Alessandriába indult, ahol az egész szövetséges hadsereg összpontosul, hogy aztán onnan valószínűleg Piacenzára meneteljen. Ez a hír annyira zavarba ejtette az osztrák hadseregparancsnokságot, hogy a Turin felé való további előnyomulást beszüntetve, a Lomellinába való gyors visszatérést határozta el, ami május 10. és 13-ika között, anélkül, hogy azt az ellenség megzavarta volna, végre is hajtatott.
A szövetségesek nem tudták mire vélni a dolgot, de mindenesetre nagyon megörültek a nem várt fordulatnak.
A siettetett visszavonulás okozta gyors menetelés és gyakori keresztezések nagyon kimerítették az osztrák csapatokat, úgy, hogy kétnapi pihenőt is közbe kellett iktatni, de végre a hadsereg a XXII/11. számú melléklet szerint elég kényelmesen helyezkedett el a Sesia és Ticino között. Előbbemlített folyó mentén, Vercellitől a Po-ba való beömlésig a VII. és III. hadtest, a Po mentén folytatólag egészen Paviaig a VIII. hadtest állította fel előörseit. E hadtestek zömei következőleg állottak fel: a VII.-iké Robbionál, a III.-iké Mortaranál, a VIII.-iké Lomellonál. A II. és V. hadtest hátul tartalékviszonyban állott fel, mégpedig a II. Albonese, az V. Trumello tájékán. A Po jobbpartján csupán Urban altábornagy maradt csoportjával, egy kisebb osztagot Vogheraig tolván előre s végül a jobbszárny illetve oldal biztosítása céljából a lovashadosztály Vespolatenál állott fel. Gyulay táborszernagy Garlascoban ütötte fel hadiszállását. A hadiszínhely felé vasuti szállítás alatt levő IX. hadtest Piacenzara irányíttatott. Ebben a felállításban a hadsereg néhány napig megmaradt.
Május 15-ikével Veronában megalakult a „legfelsőbb hadseregfőparancsnokság a működő hadseregek számára” s Gyulay táborszernagynak jelentéseit ezentúl oda kellett előterjesztenie.
Napoleon császár május 14.-én Alessandriába beérkezvén az egyesült francia-szárd sereg felállításán némi változtatásokat rendelt el, s azok végrehajtása után a szövetségesek seregei május 16-ikáig a XXII/11. számú melléklet szerint következőleg állottak fel: a szárd 5. hadosztály fele Pomaronál, másik fele Frassinettonál; a 2. és 3. hadosztály, valamint a szárd hadsereg főhadiszállása Casalenál, a 4. Balzolánál; az 1. hadosztály fele Occimianonál, másik fele Ponte Sturanál s végül a Sambuy-lovashadosztály S. Germanoban és Santhiában. Garibaldi egyidejűleg parancsot kapott, hogy szabadcsapatával Biellara menetelve, onnan eredeti feladatához képest a fölkelés szítása céljából az osztrák sereg háta mögé Lombardiába vonuljon be. A franciák részén az I. hadtest zöme Pontecurone-nál, annak Forey-hadosztálya 10 piemonti chevaux-legers századdal Vogheranál, a II. hadtest Salenál, a IV. Bassignana–Valenza–S. Salvatore területén, a III. Tortonanál, a gárda és a hadsereg főhadiszállása Alessandriánál. Az V. hadtest Autemarre-hadosztálya a Trebbia völgyében fekvő Robbiora rendeltetett, hogy az osztrák hadvezetőségnek Piacenza sorsa miatt gondokat okozzon.