b) Napoleon első támadó lökeme Blücher ellen.
A La Rothičre melletti csata 1814 február 1.-én.
Napoleon január 25.-én Chalons sur Marne-ba érkezve, ott átvette a Ney, Victor és Marmont alatt már az említett folyóhoz ért 42.000 ember fölött a parancsnokságot; Mortier ekkor Troyes-nél álltot. Hogy a Páris felé törekvő szövetségesek jobboldalába hasson s azokat további előnyomulásukban feltartóztassa, már január 26.-án 40.000 emberrel Vitry-nél terem s másnap St. Diziert éri el, ahol megtudja, hogy Blücher már 26.-án reggel elvonult onnan Brienne felé. Erre haladéktalanul utána iramodik és Blüchert 29.-én Brienne-nél meglepően megtámadván, azt Trannes-ra szorította vissza, ahol a porosz hadvezér a fősereghez csatlakozott. – Napoleon ide is követte Blüchert, de miután látta, hogy most már a szövetséges fősereg is vele szemben áll, nem támad, hanem ő akarja bevárni az ellenség támadását. Miután ez január 31.-én be nem következik, február 1.-én megkezdi az elvonulást a Mortier-vel való egyesülés céljából a veszélyeztetett Troyes felé. Ámde utóbbemlített napon délben a szövetségesek mégis megkezdik a támadást s így Napoleon ahelyett, hogy elvonulását, melyet eddig csak Ney kezdett volt meg az új gárdával, folytatta volna, felveszi a harcot a sokkalta erősebb ellenséggel. Schwarzenberg ugyanis Blücher briennei vereségéről tudomást szerezve, január 30. és 31.-én seregének zömét Blücher támogatása céljából Bar sur aube-nál összpontosította, a Neufchateau-n át előnyomuló Wredet pedig utasította, hogy február 1.-én csatlakozást keressen a fősereghez Berinne felé, minek következtében az említett napon a szövetségesek a támadást 130.000 emberrel hajthatták vége. Az ekként megtett előintézkedések után Schwarzenberg a támadás végrehajtását „nagylelkűen” Blüchernek engedte át.
A támadás február elsején nagy hófúvás miatt mely a kézi lőfegyverek használatát majdnem lehetetlenné tette és mivel Blüchernek az uralkodók megjelenését is meg kellett várnia, csak déltájban indult meg. A franciák sokáig derekasan tartották magukat az óriási túlerővel szemben, de amikor d. u. 4 órakor Wrede hadtesttével szintén a helyszínére érkezett és Napoleon balszárnyát benyomta, utóbbi, tartalékok hiányában kénytelen volt a visszavonulást elrendelni, melyet a szövetségesek, bár nagyszámú lovasság állott rendelkezésükre, alig háborgattak. Utóbbiak e napon mintegy 5000 embert vesztettek, Napoleon pedig 3600 főt, 1000 foglyot és 73 ágyút.
A csata után Napoleon Brienne-be ment, innen pedig február 2.-án Troyes-be, hogy Mortier-vel egyesülve, Páris fedezése céljából az ellenséges fősereg előtt az odavezető utat elzárja.
A magyar csapatok közül La Rothičre megvételénél különösen a 37. és a 60. gyalog-, a székely határőr- és a 2. huszárezred, a Brienne felé való üldözésnél pedig a 2. huszárezred, a székelyezred 1. zászlóalja, továbbá a 33., 48. és 60. gyalogezredek tűntek ki.