Szennalevelek
Szennalevelek (folia Sennae), hashajtó hatásu szárított levelek, melyek főleg egyiptomi (alexandriai) és indiai (tinnevelly-i) Sz. neve alatt jutnak a kereskedésbe. Az előbbiek a Cassia acutifolia Delile (Caesalpineae) nevü Egyiptomban, Dongolában, Darfurban tenyésző cserjétől száramznak és zöldes-kékek, molyhosak, épszélüek, ferde alapuak, 2-3 cm. hosszuak; az utóbbiak a C. angustifolia Vahl, előindiai (főkép Elő-India déli csúcsán, Tinnevelly vidékén tenyésző) cserjének levelei, melyek az egyiptomi leveleknél hosszabbak (3-6 cm.). Mindkét levél édeses-kesernyés ízü és egy a krizofánsavhoz hasonló festőanyagot, továbbá katartinsavat, szennapikrint, katartomannitot meg egy gyántát tartalmaz; e gyántának csikarást okozó hatása levén, a levelekből borszeszben való macerálás által szokták eltávolítani (az igy kezelt levelek a folia sennae sine resina, mely a magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos). Az egyiptomi Sz. igen gyakran a Solenostemma Arghel Hayne (Asclepiadeae) leveleivel vannak hamisítva, melyek arról ismerhetők fel, hogy gerelyalakuak, egyenlő alapuak, ráncosak, rendesen meggörbültek, szőrösek. A Sz. 1-2 g.-os dózisban bevéve 5-6 óra mulva enyhe, pépes székletétet okoznak; nagyobb dózisok után azonban hascsikarás, rosszullét és hányás is jelentkezik. A hasmenés főleg a vastagbelek éregszerü mozgásának fokozása által jönnek létre és ezért is olyankor, mikor a hasüreg szerveiben gyuladás van, a Sz. nem rendelhetők; terheseknél nagy dózisok állítólag vérzést és elvetélést is okozhatnak. A Sz.-et leginkább tea (forrázat, infusum) alakjában adjuk be vagy pedig valamely készítménye rendelhető; ezek közül a mgyar gyógyszerkönyvben hivatalos a St.-Germain-féle hashajtó teaelegy (Species laxantes St.-Germain), az Infusum laxativum v. Aqua laxativa Viennensis (Wienertrank), a mannaszörp (Sirupus mannatus); az Electuarium lenitivum és a Hydromel infantum (Kindermeth), mindkettő főleg gyermekek számára, kávés- vagy evőkanalankint.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
