Melbourne
Melbourne (ejtsd: mellbörn), Victoria ausztráliai gyarmat fővárosa, katolikus érsek és anglikán püspök székhelye, a Port Philipp belső végében, a Jarra-Jarra torkolatánál, több vasúti vonal végében, a D. sz. 37° 49´ 53´´ és a K. h. 144° 58´ 42´´ alatt, mint city (1891) 73 361, külvárosaival együtt (Brighton, Brunswick, Collingwood, Fitzroy, Flemington és Kensington, Hawthorn, Northcote, North-M., Port-M., Prahran, Richmond, St. Kilda és South-M.) 383 830 lak., igen élénk iparral, különösen cipő-, kocsi-, butor-, húskonzerv-, szappan-, sör-, szivargyártással, posztó-, vászonszövéssel, ékszerkészítéssel. Kereskedelme is igen élénk; csaknem egész Victoria (l. o.) forgalma itt pontosul össze. Az egyenes utcákból álló, szabályos négyszögekre osztott városnak legélénkebb forgalmi vonalai: a Victoria-, Bourke-, Lonsdale- és Collins-street. A középületek, amelyek nagyobbára dombokon épültek, gyakran igen impozánsak; közülök a kiválóbbak: a parlamenti épület, amelynek belsejét nagy költséggel díszítették föl; a minisztériumok palotái (Government Offices); a kupolás igazságügyi palota (Law Courts); a nyilvános könyvtári épület, amelyben 115 000 köteten kivül a képtár és az iparmuzeum is el van helyezve; az egyetem; a nemzeti muzeum, amely a természetrajzi gyüjteményt foglalja magában; a városháza; a pénzverő; a kormányzói palota; a kiállítási épület; a szt. Patrickról elnevezett kat. és a szt. Pál anglikán templom. A Collins-street É-i részét Burke és Wills csinos emlékszobrai diszítik. A nyilvános parkok és kertek közt a legkiválóbbak: a Fitzroy-, Trésor-, Flagstaff-, Cariton-Garden, a Royal- és Yarra-park. Az egyetemen kivül, amely női tanulók előtt is nyitva áll, van 3 college-e, több alsóbb foku iskolája, különböző tudományos egyesülete, öt nagy és több kisebb szinháza. Állandó járatokat indítanak ide a Peninsular and Oriental Steam Navigation Company, a Messageries maritimes, a Norddeutscher Lloyd stb. M. San-Francisco után földünk legifjabb nagy városa. 1831. jöttek ide Tasmaniából az első gyarmatosok. 1835. vetették meg a város alapját, amelyet kezdetben Dutigalanak, későbben Williamstownnak és végül lord M.-ről M.-nek neveztek el. Nagyobb lendületet a victoriai aranymezők fölfedezése alkalmából vett. 1841. még csak 4440, 1850. 23 000, 1871. pedig már 206 780 lak. volt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
