Házasság
Házasság a hunn-szkíta népeknél, L. Családjog. H. a germánoknál. Nemzeti szokáskint monogam volt; adás-vevés formájában jött létre, a vőlegény által fizetendő, s alku utján megállapított vételár azt illette, akinek haalmában volt a nő. Az alku létrejöttét az eljegyzés követte jegygyürü átadásával - «Ist der Finger beringet, ist die Jungfer bedinget». - Az áldozattal megünnepelt egybekelést követte a «Brautlauf» vagyis a menyasszonynak a férj házához vezetése a rokonok által, akiknek jelenlétében a házaspár a menyegzői ágyra lépett . «Ist das Bett beschritten, ist das Recht erstritten». Aussteuer (Phader-phium) az, amit a nő férje házához hozott, amit pedig a férj a nőnek a házasság tekintetéből rendesen az első reggelen adott, az móring (Morgengabe). H.-akadály kettő volt, közeli vérrokonság és az egyenszülöttség (Ebenbürtigkeit) hiánya. Valóságos H. csak egyenszülöttek között volt lehetséges. Nemes és nem nemes között létrejött H. esetében a nő nem volt «echte Ehefrau», hanem «chepisa», «friudila», «Keibsweib», «Friedel», a gyermekek pedig az apa nemességében s családi jogaiben nem részesültek - «Das Kind folgt der ärgern Hand». - Ebben találja alapját a balkézre kötött H. (matrimonium morganaticum). Szabadok és nem szabadok között pedig még ilyen H.-nak sem lehetett helye. Sőt a szabad férfi, aki másnak szolgálójával egybekelt, a szolgáló urának szolgálójává lett - «Trittst du mein Huhn, so wirst du mein Hahn». - A szabad leány pedig v. kedvesét önkezüleg megölni tartozott, v. szolgaságba esett. L. még Házasságjog.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
