Borkő,
Borkő, 1. káliumhidrotartrát, savanyu borkősavaskálium (Cremortartari). A kétbázisu borkősav (l. e.) savanyu kálium sója, képlete KH(C4H4O6) A nyers B.-vet már az ó-korban ismerték (τρυζ οινου, Foex vini); a tartarus nevet a VIII. sz.-ban kezdtek használni, azonban e névvel később nemcsak ezt a sót, hanem a belőle készült sókat is jelölték. Igy Tartarus vitriolatus (káliumszulfát), Tartarus regeneratus (kálium acetát), Tartarus tartarisatus (káliumtartrát) stb. Előfordul számos savanykás gyümölcsben, igy különösen a szőllőben. A mustban is oldva van tehát; a must erjedésekor a cukor borszeszszé alakul és mivel a B. borszeszes folyadékban még nehezebben oldódik, mint vizben, a borból lassan kiválik és a hordó falaira, különösen pedig annak aljára kristályos kéreg alakjában lerakodik. Ez a nyers B., mely szerfölött tisztátalan; a jobb féleségek 70-80%, mig a silányabbak 50-60% B.-t tartalmaznak. Különösen sok benne a borkősavaskalcium, kalciumszulfátot is tartalmaz jelentékenyebb mennyiségben. Rendesen szines a borból kivált festő anyagtól. E nyers B.-vet úgy tisztitják meg, hogy forró vizben oldják, az oldatot agyaggal, szénnel, fehérjével elszíntelenítik és derítik, majd ujból kikristályosítják: de még a vizből több izben kikristályosított B. is kalcium-tartalmu, ezért a félig-meddig megtisztítottat előbb sósavtartalmu vizből (a kalc. mint vizben nagyon könnyen oldható klórkalc. old.-ban marad), utoljára pedig tiszta vizből át kristályosítják. A tiszta B. szintelen, rombos kristályokból áll. Fs. 1.956. Vizben nagyon nehezen oldódik, közöns. hőmérséken közel 200. 100°on körülbelül 15 súlyr. vizben oldható, borszeszben oldhatatlan. Ize kellemes savanykás. A hevítéskor megszenesedik. Erősen tüzesítve tiszta káliumkarbonáttá alakul (Kalium carbonicum e tartaro). Az alkalifémek hidroxidjainak és karbonátjainak oldatai könnyen feloldják, mert a vizben könnyen oldható szabályos tartrátok keletkeznek. Ipari célokra, továbbá gyógyszerül használják. A m. gyógyszerkönyvben is hivatalos; kalciummal, kénsavsókkal s nehéz fémekkel ne legyen szennyezve. Kis adagokban mint hűsitő és hugyhajtó szert használják; nagyobb adagban (10-15 g.) enyhe hashajtó. Nálunk a nyers B. fontos kereskedelmi cikk; helyenkint borkősavas kalciumot is készítenek. A nyers B.-et (és borkős. kalciumot) a budapesti Rózsa-féle gyár dolgozza fel.
2. B., hánytató, káliumsztibiltartrát (Káliumstibio-tartaricum., Tartarus emeticus.) Először Adrian van Mynsicht állította elő 1631-ben; egyszerübb előállításmódot Glauber ajánlt (1648) Alkotórészeit közelebbről Bergman vizsgálta meg (1773). A borkőből levezethető vegyület; a borkőben ugyanis a még meglevő karboxil csoport hidrogénjét az egyvegyértékü (Sb2O3) antimonit v. sztibil gyökkel helyettesítjük.
E vegyület úgy készül, hogy B.-vet antimonoxiddal (Sb2O3) és elegendő vizzel pállítanak; a. leszűrt oldatból a kihüléskor kikristályosodik két molekulája 1 mol. kristály vizzel. Szintelen átlátszó könnyen elmáló rombos oktaéderekben kristályosodik. F. s. 2.607. Közönséges hőmérséken 15 s. r., 100 fokon 2 s. r. vizben oldható; borszeszben oldhatatlan. Kezdetben édeskés, utóbb undorító fémes izü. A hevítéskor megszenesedik; a. maradék káliumkarbonát, szén és szin-antimonból áll; sósavval megsavanyított vizes oldata a kénhidrogén viztől narancsvörös szinü csapadékot ad. E vegyületben a kálium helyét más fémek is pótolhatják. Igy kalcium, bárium; ólom, ezüst stb. Fontos gyógyszer. Külsőleg izgató (Unguentum Autenriehti fő alkotó része). Belsőleg igen kis adagokban (5-8 mg.) mint emésztést elősegítő szert használják. 1 cg.-os adagai hányási ingert és bő bélürülést idéznek elő. 5-10 cg.-os adagai hányást okoznak. A m. gyógyszerkönyvben hivatalos gyógyszer; különösen fontos, hogy arzéntartalmu ne legyen. A vinum stibiato tartaricum (Vinum Huxhami) 0.25 g. hánytató borkő 60 g. malaga-borban való feloldása utján készül.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
