SZÚ
SZÚ, fn. tt. szú-t v. ~vat, tb. ~k v. szuvak. A rovarok osztályába tartozó féregnem, mely a fákban tenyészik, s azokat rágja, porrá őrli, famoly (Szabó D.). Fajai többfélék. 1) Hengerded testű, tüskés, vagy ránczos paizsú, aránylag hosszu sörteforma csápu. (Cerambyx. L.). 2) Az előbbihez hasonló de valamivel kisebb féreg. (Leptura). 3) Mely különösen a fenyüfákat szereti. (Dermestes piniperda. L.). Az Erdészeti Műszótárban ezen fajai számláltatnak el: Betüző szú (bostrichus typographus, Fichtenborchenkäfer); egyenetlen szú (bostrichus dispar, ungleicher Borchenholzkäfer); görbefogu szú (bostrichus curvidens, Tannenborchenkäfer, krummzähniger Borchenkäfer); gyorsiró szú (bostrichus stenographus, grosser Kiefernborchenkäfer); hatfogu szú (bostrichus chalkographus, sechszähniger Fichtenborchenkäfer); kétfogu szú (bostrichus bidens, kleiner Kiefernborch.); kétszinű szú (bostr. bicolor, kleiner Buchenborch.); sokfogu szú (bostr. laricis, vielzähniger Borch.); vonalos szú (bostr. lineatus, Nutzholzborch.). A szú eszi, őrli, rágja a fát. Szú esett a fába. Csendes éjjel a szú rágását hallani. Kicsin a szú, de elég kárt teszen. (Km.). 4) Csontbetegség, midőn a szúette fához hasonlólag likacsosodik, és porhad. Alapfogalmánál fogva egy eredetű a bökésre vonatkozó szúr, szucza, szulák szókkal. Tájkiejtéssel, különösen túl a Dunán, és a székelyeknél (szulfű összetett szóban): szúl v. szul. Alakra hasonlók hozzá a dú, bú, fú főnevek. Rokonságai a vogul sau, cseremisz sügő, lapp suoks, suoksa (féreg, vermis.) stb.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
