’Ενναειηρις
’Ενναειηρις (εννεα és ετος-ból), a görögök időszámításában 8 évi cyclus (ezért neve οχταετησις is), úgy hogy a 9. évvel mindig új cyclus vette kezdetét. Ebben a 8 évi cyclusban 2922 nap volt s 99 hó, úgy hogy ekként kereken 8-szorosát kapták a 365 nap, 5 óra, 48’ és 48"-nek. A 8 évi cyclusban 3 szökőév volt, s ehhez képest 96 rendes és 3 oly hó, melyek mindegyike 30 nappal volt megtoldva, úgy hogy a szökőév 384, a polgári év 354 napból állott (az ε. felezése által előállott a πενταετηρις, és ez utóbbinak felezésével a τριετηρις). Az egész cyclusnak ο μεγας ενταυτος is volt a neve. Az éveknek ekként való számítása régi időbe, talán 800-ig Kr. e. nyúlik vissza. A mythusok legalább régi eredet mellett látszanak tanúskodni; így pld. Apollo vezeklését Admetusnál a delphii cultus 8 évi közökben tette ünnep tárgyává, s Thebaeben a boeotiai beköltözés idejétől kezdve ’Απολλων ’Ισμηνιος tiszteletére a Daphnephoriákon δι εννεατηριδος ünnepi körmenetben egy olajfabotot, az ú. n. χωπω-t vitték, melyen két nagyobb s több kisebb golyó a 365 bíborszalag csüngött, a nap, hold, csillagok s az év 365 napjának jelképezéséül. Proclus Chrest. Phot. Bibliothecájában p. 248 Westphal. Midőn a pythiai játékokat alapították, eleinte 8 évi időközökben ismételték. A Plutarchustól (Quaest. Graecae 12) mesélt Charila (l. Pallas Nagy Lex. IV. köt.) mythus is a 8 évi cyclus szerint való számítás régi volta mellett szól. A görögök maguk úgy tartották, hogy az ενναετηρις a cnidusi Eudoxus (l. o. 1) csillagász alkotása, de voltaképen már a tenedusi Cleostratus (l. o. 2) volt az, ki astrologikus költemény tárgyává tette. Utána mivel csakhamar rájöttek az ennaëterikus évszámításnak tökéletlenségeire (a 99 hó nem tévén ki voltaképpen 2922, hanem 2923 1/2 napot), iparkodtak 8-nál jóval több esztendőre terjedő cyclusokat alkotni, de egészen az athenaei Meton (l. o. 1) felléptéig nem nagyobb szerencsével. L. Év. V. R.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
