TÁRSADALOM ÉS HATALOM
TÁRSADALOM ÉS HATALOM
A fejedelmi hatalom jellegéről általában: BENDA KÁLMÁN, Les bases sociales du pouvoir des princes de Transylvanie (a La renaissance et la réformation en Pologne et en Hongrie c. tanulmánykötetben, Bp. 1963). A Báthori–Drágffy–Várday-örökségről BOTTA ISTVÁN Melius-könyve (l. fentebb) 90.
A népességi adatok közül a szászokét viszonylag pontos források alapján megadja BAKÁCS ISTVÁN a KOVACSICS JÓZSEF szerkesztette Magyarország történeti demográfiája (MTD 135); a régebbi irodalomból: FR. SCHULLER, Volksstatistik der Siebenbürger Sachsen (Forschungen zur Deutschen Landes- und Volkskunde 1895). ERNST WAGNER adatai (Wüstungen in den Sieben Stühle als Folge der Türkeneinfälle des 15. Jahrhunderts. FVLK 21, 1978) erősen lefelé kerekítettnek tűnnek.
608A székelyek számát az idézett demográfiakötetben (MTD) SZABÓ ISTVÁN mélyen alábecsüli (a 15. sz. végén csak kb. 55 000 fő); a 16. sz. második felének hadjárataiban a székelyek 25-30 000 főt állítanak fegyverbe (vö. a Székely felkelés kötet 54. és 97. skk), ez pedig jó másfélszázezer lelket jelent.
A hét vármegye portaszámát a 15. sz. végére SZABÓ ISTVÁN a történeti demográfiában (69) 31 000-ben állapítja meg, ez (hozzászámítva Fogarasfölde 60 faluját) legkevesebb 350 000 lelket jelent – ebből következik az 1570 körüli kb. 450 000 lélek (a portaszám ekkor már csak 22–24 000; vö. BÍRÓ V. A fejedelmi hatalom 38).
A Részek ugyanekkor (1570 körül) kb. 16 500 portát számlálnak (LUKINICH I., Erdély 134. skk), ami arányosan kb. 350 000 főnyi népességre utal. BAKÁCS ISTVÁN 100 000 főt feltételező becslése a Kovacsics-féle kötetben ismét túlzottan alacsony.
A nemzetiségi arányok számításához: a hét vármegye 15. sz. végi kb. 1750 falva – l. SZABÓ ISTVÁN számításait a Kovacsics-féle kötet 69. lapján – 1570 körülre talán már elérte a 2000-t, a 22–24 000 adózó porta ugyanezen munka alapján szintén kb. 2100 helységet jelölhet. Ezek közül kb. 550-ről tudjuk biztosan, hogy dézsmafizető, azaz eredetileg katolikus, tehát magyar település volt (JAKÓ ZSIGMOND, Adatok a dézsma fejedelemségkori adminisztrációjához. Kolozsvár 1945), s mivel az ilyen összeírások sosem tekinthetők teljesnek, a magyar falvak számát ennél többre, legalább 650–700-ra kell tennünk. A bihari román és magyar falvak lakosságának aránya legjobb esetben 1:3. L. JAKÓ ZSIGMOND, Bihar megye a török pusztítás előtt (Bp. 1940. 187); hasonló eredményű számítások a hegyvidéki (román) települések alacsony népességszámáról: MAKKAI LÁSZLÓ, Szolnok-Doboka megye magyarságának pusztulása a XVII. század elején (Kolozsvár 1942. 31). Végül arra is figyelnünk kell, hogy a falvak csak ritkán voltak etnikailag egységesek, főleg a magyar és szász településekben román kisebbséggel is számolni kell. Becsléseink így csak nagyon hozzávetőlegesek lehetnek.
A fiskális uradalmak listáját az EOE megfelelő köteteiben találhatjuk, vö. még EMBER GYŐZŐ közigazgatástörténete (470. skk) és SZENTGYÖRGYI MÁRIA, Jobbágyterhek… (69. és 78).
A hét vármegye portaszámáról BÍRÓ V., A fejedelmi hatalom (34. skk és 70. skk), a Részek portaszámáról LUKINICH I., Erdély (134. skk, 141., 146. és 160). [Az egyes megyék portaszáma: Bihar 11 500; Közép-Szolnok 1300; Kraszna 700; Zaránd 700; Máramaros 800; a temesi kerület maradványai 1500 (??).] A székely és szász „portális” adózásról (ill. annak megfelelőjéről) BÍRÓ VENCEL idézett helyek; az adókulcsról részletesen SZENTGYÖRGYI MÁRIA, Jobbágyterhek… (39. skk és 48. skk). A szászok adózásáról – Mohács előtti adatokkal – HERMANN ZSUZSA, Werbőczi és a parasztháború (Sz 115, 1981. 119. skk).
A vámok (harmincadok stb.) bevételeiről LUKINICH IMRE, i. m. (163); EMBER GYŐZŐ, i. m. (448). A sóbányák hasznáról LUKINICH I., i. m. (159); BÍRÓ VENCEL, i. m. (34) és EMBER GYŐZŐ, i. m. (500). Az aranybeváltás jövedelmére adat BÍRÓ VENCELnél, i. h. A dézsmabérlet jövedelmét megadja JAKÓ ZSIGMOND, Adatok a dézsma fejedelemségkori adminisztrációjához. A városok adózásáról adatok D. PRODAN, Iobăgia (II. 491); EMBER GYŐZŐ, i. m. (449).
A kancellária vezetéséről és összetételéről BÍRÓ VENCEL, i. m. (21. skk, 40. skk és 56. skk); a kormányzásról, az országgyűlések összetételéről és jelentőségéről TRÓCSÁNYI ZSOLT már említett két munkája: Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései (Bp. 1980) és UŐ, Központi kormányzat.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
