GAZDASÁG, KERESKEDELEM. AZ ELSŐ FELLENDÜLÉS | ERDÉLY TÖRTÉNETE HÁROM KÖTETBEN

556GAZDASÁG, KERESKEDELEM. AZ ELSŐ FELLENDÜLÉS

Régi összefoglalás: V. CHRISTESCU, Viaţa economică a Daciei romane (Piteşti 1929). A bányászatról, valamint a Pontus-vidék városainak a jelentőségéről Moesia és Dacia hadseregének ellátásában: M. ROSTOVZEFF, Gesellschaft und Wirtschaft im römischen Kaiserreich (Leipzig 1931), I. 339. A nyugati kereskedelemről: S. PANCIERA, Vita economica di Aquileia in etŕ romana (Aquileia 1959. 90); PATSCH, Beiträge 165–166; BALLA L.–TÓTH I., Adatok Pannonia és Dácia kapcsolatához (DMÉ 1967). Dacia római kori bányászatának bőséges irodalmából elsősorban TÉGLÁS GÁBOR tanulmányait kell kiemelni: Római bányászat Erdélyben (ORTE 1879–85); UŐ, A rómaiak bányászata Boiczán és Rudán (Arch. Ért. 3, 1883); UŐ, Korábia római bányászata és kettős sírmezeje (Bp. 1890) stb. A vasbányászathoz: HOLLOSVÁRI I., Adalékok a „hunyadi vaskőtelep” bányászatának történetéhez (HTRÉ 29, 1910); MÁRKUP F., A Vajda-hunyadi és gyalári vasbányák fejlődése (HTRÉ 8, 1893–96). Az alburnusi bányaművelésről hasznos összefoglalás: A. SĂNTIMBREANU–V. WOLLMANN, Aspecte tehnice ale exploatării aurului în perioda romană la Alburnus Major (Apulum 12, 1964). Az aranybányászatról: S. MROZEK, Aspects sociaux et administratifs des mines d’or romaines de Dacie (Apulum 7, 1968); UŐ, Die Goldbergwerke im römischen Dazien (ANRW II:6, 1977); H.-CH. NOESKE, Studien zur Verwaltung und Bevölkerung der dakischen Goldbergwerke in römischer Zeit (BJ 177, 1977). A vas- és sóbányászathoz: BALLA L., Contribution ŕ l’histoire de l’extraction du sel et du fer dans les mines de la Dacie romaine (Ethnographica et folkloristica Carpathica I. Bp. 1979).

Dacia kerámiaipara nincsen feldolgozva. Olteniára hasznos összegzés: G. POPILIAN, Ceramica romană din Oltenia (Craiova 1976). A terra sigillata kutatás megindult: G. POPILIAN, Nouvelles découvertes de sigillés d’importation en Dacie (Dacia 21, 1977); D. ISAC–M. RUSU–C. L. BĂLUTA, Descoperiri de terra sigillata la Apulum (Apulum 13, 1975); D. ISAC, Helenius şi Saciro de la Westerndorf (AMN 13, 1976); UŐ, Terra sigillata din castrul roman de la Buciumi (AMP 1, 1977); UŐ, Importuri de terra sigillata la Napoca (AMN 17, 1980); D. ISAC–N. GUDEA, Terra sigillata de la Porolissum (AMP 4, 1980). Helyi terra sigillata utánzat mintatáljai: G. POPILIAN, Un atelier de terra sigillata ŕ Romula (Dacia 16, 1972); V. MOGA, Tiparele romane pentru produse ceramice de la Apulum (Apulum 16, 1978); UŐ, Moules romains découverts ŕ Apulum (RCRFA 19–20, 1979). A porolissumi pecsételt kerámia műhelyekről: N. Gudea, Die Stempelgefäße von Porolissum (RCRFA 21–22, 1982) és UŐ, Vasele ceramice ştampilate de la Porolissum (AMP 4, 1980). A pecsételt kerámia mintáinak dél-pannoniai kapcsolataihoz jó analógiákat közölt B. VIKIĆ–BELANČIĆ, Neka obilježja ranocarske keramike u jugozapadnoj Panoniji (Starinar 13–14, 1962–63). A sigillaták elterjedése a szarmata Barbaricumban: GABLER D., Terra sigillaták a Kelet-Pannoniával szomszédos Barbaricumban (Arch. Ért. 95, 1968).

Az éremforgalom rövid összefoglalása: J. WINKLER, Der Münzumlauf (Römer in Rumänien, Köln 1969, 57–60). Dacia koloniális éremveréséhez még mindig fontos B. PICK munkája: Die antiken Münzen von Dacien und Moesien (Berlin 1898). Területi éremkorpuszok: J. WINKLER, Despre circulaţia monetară la Porolissum (AMN 1, 1964); UŐ, Circulaţia monetară la Apulum (AMN 2, 1965); UŐ, Circulaţia monetară în aşezările antice de pe teritoriul comunei Orlea (AMN 10, 1973); E. CHIRILĂ–N. GUDEA–GH. MOLDOVAN, Münzen aus der Sammlung des Museums der Stadt Sighişoara (Sibiu 1972); I. WINKLER–A. HOPĂRTEAN, Moneda antică la Potaissa (Cluj 1973). A 271 utáni érmeket D. PROTASE gyűjtötte össze: Problema continuităţii în Dacia (Bucureşti 1966). A Bánság 4. századi éremleletei alapján E. CHIRILĂ, N. GUDEA, 1. STRATAN, Drei Münzorte des 4. Jahrhunderts aus dem Banat (Lugoj 1974) a területen élő szarmaták mellőzésével kíséreltek meg történeti következtetéseket levonni. Dacia éremkincsleleteit összegyűjtötte D. PROTASE, Les trésors monétaires de la Dacie romaine. Leur signification sociale-économique et ethno-politique (Congresso Internationale di Numismatica, Atti, Roma 5571965, 11). A székelyszállási lelet: I. MOLNÁR–J. WINKLER, Tezaurul de monede romane de la Sălaşuri (AMN 2, 1965). Az Ojtozi-szoros környékén, a Sómezőn előkerült Commodus kori éremlelet nem szerepel a TIR-kötetben: C. GOOSS, Die neuesten antiken Münzfunde Siebenbürgens (AEM 1, 1877. 125).

Az észak-balkáni éremleleteket összefoglalta és értékelte B. GEROV, Die Einfälle der Nordvölker (ANRW II: 6, 1977. 110–181). A Gallienus kori apulumi leletek: J. WINKLER, Tezaurul monetar din secolul III. e. n. descoperit la Apulum în 1902 (Apulum 9, 1971); V. PAVEL, Tezaurul de monede romane imperiale descoperit la Alba Julia în anul 1963 (Apulum 14, 1976). A tartományon kívül, a Barbaricumban előkerült éremleletekhez: B. MITREA, La migration des Goths reflétée par les trésors de monnaies romaines enfouis en Moldavie (Dacia 1, 1957); G. PETOLESCU, Cîteva tezaure monetare şi evenimentele din Cîmpia Munteniei la sfirşitul sec. al II-lea e. n. (Apulum 7, 1968). Dacia ábrázolása az érmeken: N. LASCU, Dacia felix (AISC 4, 1941–43 [1944]); J. WINKLER, Personificarea Daciei pe monedele romane imperiale (StCl 7, 1965).

Az Alföld és a Barbaricum római éremforgalmához: V. LÁNYI, Zum spätantiken Geldverkehr innerhalb und ausserhalb der Langwälle im donauländischen Barbaricum (Acta Arch. Hung. 26, 1974).

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me