A MAGYAR LIBERÁLIS ELLENZÉK NEMZETISÉGPOLITIKÁJA ÉS TÁRSADALMI REFORMTÖREKVÉSEI | ERDÉLY TÖRTÉNETE HÁROM KÖTETBEN

A MAGYAR LIBERÁLIS ELLENZÉK NEMZETISÉGPOLITIKÁJA
ÉS TÁRSADALMI REFORMTÖREKVÉSEI

Az említett szintézisek után az 1841–1843-í diétának a jelentőségére Kemény Zsigmond tevékenységének elemzése során hívták fel a figyelmet: Kemény Zsigmond naplója (Bev. BENKŐ S. Bukarest 1966); BARLA GY., Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt (Bp. 1970). Az ellenzéki kezdeményezés forrásai a konzervatív és liberális sajtó mellett a követutasítások: Jósika János királyi biztos levelei fiához, Samuhoz (Cluj-Napoca, Arhivele de stat, Arhiva Jósika – rendezés alatt); a nemzeti és az országos ülésekről jelentő besúgójelentések és Donáth Sándor ítélőmester tudósításai Nopcsa Elek kancellárnak. OL, Magyar Kancellária, Informationsprotokolle és OL, Erdélyi Udvari Kancellária, Miscellanea praesidialia cancellarii aulici Noptsa, 3. cs. Ezekből értesülünk a diéta utolsó szakaszában elhangzott beszédek tartalmáról, mert amíg a diéta jegyző- és irománykönyve teljes, naplója már nem. Teleki politikájára: H. KLIMA, i. m. (Guvernatorii). A liberális irányzatok közötti küzdelmekre utal a sajtó is, nyíltabban szólnak: Gyulay Lajos részben kiadatlan naplói 27–32. k. (Vö.: Gróf Gyulay Lajos naplótöredékeiből (1815–1834). Kiadta: Gróf KULIN G., Bp. 1875. Eredetije: Cluj-Napoca, Biblioteca Centrală Universitarä, és a kolozsvári Wesselényi-levéltárból a Wesselényi Miklóshoz írt levelek, főleg Kovács Lajos és idősebb Bethlen János részéről (OL, Filmtár 8368). Ez utóbbiakból közöl: Lukinich I., A bethleni gróf Bethlen család története (Bp. É. n.).

A magyar liberálisok nemzetiségpolitikájára és annak erdélyi vonatkozásaira: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez (Szerk., bev. SZEKFŰ GY. Bp. 1926); HAJNAL I. ismertetése ASZTALOS M., Wesselényi az első nemzetiségi politikus (Pécs 1927) című dolgozatáról (Napkelet, 1928. II. 938); ARATÓ E., A nemzetiségi kérdés II; TRÓCSÁNYI ZS., Wesselényi; ANTAL A., Szentivási M.; PÁNDI P., i. m. (Kísértetjárás); UŐ, Első aranykorunk (Bp. 1976); SZABAD GY., Kossuth politikai pályája (Bp. 1977); VARGA J., Helyét kereső Magyarország (Bp. 1982); ARATÓ E., Nemzetiségek ideológiája.

Az erdélyi liberálisok nemzetiségpolitikai önmérsékletére az idézeteknél hivatkozott forrásokon kívül: FARAGÓ J., Bölöni Farkas Sándor jegyzetei a magyarság létezéséről (EM 1944). Gáspár János kiadatlan naplójából idéz: VITA ZS., Tudománnyal és cselekedettel. 1793(Bukarest 1968). A zsidó emancipációról: ROKONSTÁIN L., Nyílt levél zsidóügyben. (Múlt és Jelen, 1845. 72).

Az erdélyi utópisztikus gondolkodásra: BENKŐ S., i. m. (Bolyai J. vallomásai); GALL E., Pandora visszatérése. A reményről és a méltóságról (Bukarest 1979).

A diétai fejleményeket értékelő követjelentések: ZEYK KÁROLY Kolozs megyei követ jelentése (Erdélyi Híradó, 1843. 20); GROISZ G.–MÉHES SÁMUEL követjelentése (Kolozsvár, é. n.); UGRON ISTVÁN–VERESS JóZSEF követi jelentése (Kolozsvár 1844).

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me