A vízgyűjtő megoszlása
A vízgyűjtő megoszlása
Magyarország teljes területe, de a Kárpát-medence is csaknem egészében a Duna vízgyűjtőterületéhez tartozik. A folyam 131 ezer km2-es bő csapadékú terület lefolyásaként lép be az országba. Magyarországi – 93 ezer km2-es – vízgyűjtőterülete három egységre osztható. Az első a közvetlen, helyi vízgyűjtője, kereken 40 ezer km2-rel, a második a Tiszáé 47 ezer km2-rel, a harmadik pedig a Dráváé alig 6 ezer km2-rel. A Kárpát-medence határon túli részeiből a Dunához folyik még le 38 ezer, a Tiszához pedig 110 ezer km2-nyi terület vize. A két folyó hosszú szakaszon egymással párhuzamosan halad át az Alföldön. A Dunának az Ipoly torkolata alatt balról, a Tiszának pedig a Zagyva torkolata alatt jobbról összefolyásukig már nincs jelentősebb mellékfolyója. A Duna hazai hossza 417 km (ebből 140 km Szlovákiával közös szakasz), így a folyam 2860 km teljes hosszából alig 14,5% (a vízgyűjtőnek pedig csak 11,4%-a) jut Magyarország területére. A Tisza 966 km-nyi teljes hosszából viszont 600 km-t, azaz 62%-ot tesz meg Magyarországon, vízgyűjtőterületének (157 200 km2) közel 30%-án. Vele szemben a Dráva teljes hosszának (720 km) 23%-a (166 km), vízgyűjtőjének (40 130 km2) 15%-a (6160 km2) jut a mai Magyarországra.
A Duna közvetlen hazai vízgyűjtője további három nagyobb mellékfolyóhoz tartozik. Az első közöttük a Rába, amely északnyugaton a Mosoni-Dunán keresztül Győrnél csatlakozik a főfolyóhoz. A két folyó és mellékágainak 18 ezer km2-es összvízgyűjtőjéből 8700 km2 hazai terület. A második mellékfolyó-együttes a Zala-Balaton-Sió-Sárvíz. Ezek a Sión keresztül 14 730 km2 vizének levezetésével csatlakoznak a Dunához. A harmadik folyó az Ipoly, amelynek 5145 km2-es összvízgyűjtőjéből 1520 km2 magyarországi terület.
A Tisza vízrendszerében balról a Szamos, jobbról a Bodrog az először csatlakozó két mellékfolyó. A 415 km hosszú Szamos csak 47 km-en át folyik Magyarországon, vízgyűjtőjéből csupán 300 km2 (2%) hazai terület. A Bodrog esetében szintén nem sokkal több: a Latorca forrásától számított vízgyűjtőnek (13 580 km2) csak 7%-a tartozik Magyarországhoz. A tovább jobbról csatlakozó folyópáros a Sajó és Hernád, amelyek együttes vízgyűjtője 12 708 km2 (ennek 40%-a a határon belül). A Zagyva csaknem 5700 km2-es vízgyűjtője teljes egészében hazai terület. A következő mellékfolyó együttes balról a Körösöké, melyeknek a Berettyóval együtt 27 537 km2-es vízvidékéből 48%-nyi fekszik a határokon belül. Végül a legnagyobb tiszai mellékfolyó, a Maros következik balról (754 km, 30 332 km2), aminek ma csak torkolatvidéki része (49 km, mintegy 1885 km2) tartozik Magyarországhoz.
A Tisza alatt éri el a Dunát a Déli-Kárpátok belsejéből érkező 241 km hosszú Temes, amely Románián és Kis-Jugoszlávián folyik keresztül. A Kárpát-medencéből mintegy 13 500 km2, a Székelyföld jelentős része a 670 km hosszú Olthoz tartozik, amely egyedi módon – a Déli-Kárpátok-beli Vöröstorony-szoroson át – keresztültör a hegységkereten s így éri el a Dunát. A Kárpátok további vízrajzi részleteiről a Kárpáti nagytájak című fejezetben olvashatunk.
A mai Magyarországon az említett nagyobb folyókon kívül még mintegy 2500 kisebb vízfolyás található. Ezek egy része csak csapadékos időben vezet vizet, tehát időszakos jellegű; többségük a nagyobb évi csapadékkal rendelkező tájakon fejlődött ki.
A vízfolyások vízhozamuk, esésük és a felszín kőzetminősége szerint alakítják ki medrüket, energiájuk – hordalékszállító képességük – függvényében. Magyarországon egyaránt vannak feltöltődő (pl. a Duna a Szigetközben), bevágódó (pl. a Duna a Visegrádi-szorosban) szakaszjellegű típusok. Közöttük a kanyarogva bevágódó vagy feltöltődő típusok a legelterjedtebbek. A folyók mind a feltöltő, mind a bevágódó, eróziós munkát elsősorban medrükben fejtik ki, de árvizeik alkalmával az ártérre kitört vízoszlop is tetemes eróziós vagy feltöltő munkát végezhet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
