Tóth Árpád: TÖRMELÉKEK
Való rögök közt hajtsd nehéz ekéd...
* |
Vállával a kövek közé feszül
A zsenge fű, s mint egy smaragd sohaj
A napba reszket és...
* |
Szédítni tud, ha nézed: fel-le sétál...
* |
* |
Ültem estig aztán egy padon -
És az este feketén, vakon -
A világ egy roppant ravatal -
És a nap, mely messze leesik -
Mint egy nagy véres göröngy -
Melyet egy roppant koporsóra vetnek -
* |
A trubadur, a balga...
...karja kitárván
rózsaszín szivárvány
* |
Mint ha alkony arany fáklyái égnek,
Bús illatoktól a setétedő lég...
* |
Gyönyörű kezetek, édes, simogató,
.................. a bánatot eloldók .....
* |
Mélyükbe mégis titkon bánat temetkezett,
S becézni leng alá halk és keskeny kezed,
S mégis velük szivemben...
* |
Néma szívemnek dalol a világ,
De örök dala...
S ők mozdulatlan búval állanak...
* |
Ó, csillogó és pengő nyári percek
Mint édes szopránt búgó, méla tercek,
Merengésem bánatosan kisér.
Hajam szála közt már akad fehér...
* |
Jöttödre vártam, enyhe égi fény,
Felettem borús, jégkristály szinek...
Folyt át a magas égnek messzi mélye,
Halkan nyújtózva csillant fel a tó,
Olvadt gyöngyök vagy tán a felhők könnye?...
* |
Testvére volt, izzó vassal kitolták...
................ egy vérszínű mén
És nyargal véle már négy hosszú éve
...................... sistereg,
És elhagyták őt minden istenek.
* |
Fődön az őszi ezüst hordta arany koszorúd...
S hordta a gyászt is, a bús feketét, a fekete tenger,
Tükrözvén alakod, mély tükör és szomorú...
S este ha szállt és szálltak a tájra csendben az árnyak,
Mint alsó galyakon reszket az árva levél...
* |
Reszket a hűs levegőn, s kék szinü lesz, halavány...
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me