Petőfi Sándor: JÚLIÁHOZ
Barna fürtök, barna szem,
És ez arcon és e szemben
Mennyi lélek, Istenem!
Ezt a lelkes kisleányt!
Szólj, leányka, mondd, hogy téged
A szerelem még nem bánt.
Mondd, hogy engemet szeretsz,
És ez a szó életemnek
Egy új teremtője lesz.
E végtelen áradat,
Mint a földet az özönvíz,
Eltemette múltamat.
Ámde azt sem, mi leszek;
Tőled függ, hogy sötét árnyék
Vagy fényes sugár legyek.
Megépíté mennyemet;
Oh leányka, ezt a mennyet
Nem szabad ledöntened.
S esdve nyujtom föl karom;
Vonj föl engem kebeledre,
Vagy borúlj rám, angyalom.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me