Kosztolányi Dezső: SZONETT AZ ÖREGKIRÁLYRÓL
SZONETT AZ ÖREGKIRÁLYRÓL
Mily meghatottan gondolok ma rája,
hogy nyavalyatörősen és bután
fekszünk a sárban, annyi könny után
s szájunk a tébolyt és jajt kiabálja.
hogy nyavalyatörősen és bután
fekszünk a sárban, annyi könny után
s szájunk a tébolyt és jajt kiabálja.
Ezüstösen hullt a tél zuzmarája,
öregapóként ült nagy trónusán
az agg király, mi kávéztunk Budán
s a végtelen békére nyílt a pálya.
öregapóként ült nagy trónusán
az agg király, mi kávéztunk Budán
s a végtelen békére nyílt a pálya.
Én akkor voltam boldog. Aranyak
bújtak rongyos zsebembe hallgatag
és fájt az élet, a rejtélyes-édes.
bújtak rongyos zsebembe hallgatag
és fájt az élet, a rejtélyes-édes.
Diadalmas tüzével vert a nap.
Sírtam, daloltam lombos kert alatt,
mert költő voltam és huszonöt éves.
Sírtam, daloltam lombos kert alatt,
mert költő voltam és huszonöt éves.
1920
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
