Kosztolányi Dezső: A FALIÓRÁK
bot botol és mankók zaja jön,
az idők lépcsőin föl-le surran
a nagy óra fönn;
ó virágok, minden néhai;
kongó folyosók vak éjszakáján
elhagyottak holdjai;
titkos, elhagyott fa-ház,
percenések, zizzek, lopva-zúgók,
nesz, mely félve kacarász;
zárt koporsók a falon,
vén kujon, aki zenélve
azt huhogja, borzalom.
útjukat sietve róják,
mint a vén cselédek
csosszannak buzgón elébed,
nagy papucsba és mezítláb
s a szívükbe beszorítják
rettegésem éji titkát.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me