Juhász Gyula: Mátyás király
A karvaly orrt, a dactól görbe ajkat,
Mely gúnyt nyilazva sújt, bár csukva hallgat,
Nézd a szemét, mely fényes és setét!
Királyi holló, mely nyugatra tart,
Mely fölgyújtja a bús magyar avart,
Mely a jövendőt lángolón akarja!
Plutárkot érti és Cézárt csodálja
És elmereng olasz kéz remekén.
Míg írt keres az árva pór bajára,
Érezi, hogy mily magányos szegény!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me