Juhász Gyula: Maris
Paraszti, dolgos. Nótákat dalolt.
Vasárnap hosszan szokott fésülködni:
Kimenő napja volt.
Három nagy évig hűséges maradt
S ki szép levelet küldött neki százat,
Virágos, rímes szavakat.
Maris a konyhában fésülködött,
Álmosan, lustán s álmodozva babrált
Nagy, kenderfürtei között.
Becéző szókat, szerelmes igéket
S ahogy a nagy, beszédes csöndben ültem,
Kezem mezítelen vállára tévedt!
Rózsás színű lett tőle a világ
És gyermekszívemben tüzesen, lágyan,
Egy érintésre, egy cirógatásra
Fölbúgtak az első melódiák!
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me