József Attila: Radu Gyr A mészárszékek
A mészárszékek
villamos zörög, redőny nyekereg...
Vörös paradicsom-szívek alusznak
a polcokon és kelvirág-fejek.
a rakodón szemeteskocsi fülled
s rubintosan tetézve begördülnek
a csarnokba a húsos szekerek.
csendben fogadja kampókra a bolt
a töméntelen véres drágaságot:
sebzett korállt és eleven bíbort.
úgy ránganak a roston, mintha ott
a vágóhidakon ledöfött napból
szelten sülnének izzó falatok.
a nap mészárszékei kigyulladnak, -
majd a kocsik a vágóhídra térnek.
A csarnokokban vörös nyugodalmak.
a küszöbön, mint seben, mosolyt rejtve
s rágyujtanak...
Az egyik bolt-redőben, |
egy mészáros tünődik, beteszi
véres fedelü szállítmányi könyvét,
zsebébe nyúl, kezében leányfénykép,
rászomorodnak álmos szemei.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me