Ányos Pál: A csalfa szivnek megvetése
Esmérem már szivedet: |
Mert megszegted hitedet. |
Kinek leltél szerelmében
Édesb kellemetességet, |
Mint nálam gyönyörüséget. |
Ezután, ha szeretek; |
Külömben nem éghetek. |
Sem szóknak, mellyek, mint vizek,
Kedvesek, mig csergedeznek, |
S a lehellettel enyésznek. |
Megcsalt szeretetemnek; |
De ez elég szivemnek. |
Melly nemtelen vagy szivedben,
Pirulj, s felejts el engemet. - |
Háláld evvel hivségemet. |
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me