Ady Endre: A platánfa álma
(Kit imádnak álom-vitézek)
Megszánt egy holdas éjjelen
És megigézett.
Gyökerekként a mélybe szállva
S itt állok a fehér mezőn,
Mint árva platánfa.
Szökkenve büszke lombot ontott,
Lombom a felhőket veri
S elhagytak a gondok.
Némán a nagy, éji mezőben
S koronámról hull a levél
Zörgőn, búsan, rőten.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me