AUSZTRÁLIA
AUSZTRÁLIA
Ausztrál Államszövetség
Commonwealth of Australia (angolul)
Óceánia
Földrajz: Terület: 7686844 km2, Magyarországnál kb. 82-szer nagyobb. Fekvés: Ázsiától DK-re. Szomszédai: Az Indiai-óceán (Ny, D), a Csendes-óceán (K), az Arafura- és a Timor-tenger (É) veszi körül. Felszín: Ny-on félsivatagos, sivatagos, szigethegységekkel; peremhegységek mögött parti síkság. K-en a száraz, szavannás, sivatagos alföldeket a partvidék mentén a Nagy-Vízválasztó-hegység szegélyezi. Legmagasabb pont: Mount Kosciuszko (2229 m). Legjelentősebb folyók: Murray, Darling, Flinders. Legnagyobb tavak: Eyre-tó, Gairdner-tó, Torrens-tó.
Népesség: Lakosság (1989): 16090000. Életkor szerint: 0–14: 21,9%; 15–59: 62,6%; 60–: 15,5%. Népsűrűség: 2,1/km2. Etnikai csoportok: brit 95%; egyéb fehér 3%; őslakos, mesztic 1,5%. Nyelvek: angol (hív.), őslakosok nyelvei. Vallások: protestáns 61%, r. kat. 33%. Városi lakosság: 86%. Főváros: Canberra (*1988): 297300. Városok (*1986): Sydney 3596000; Melbourne 3002300; Brisbane 1240300.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: II. Erzsébet királynő, akit George Hayden főkormányzó (szül. 1923. jún. 15.) képvisel. Kormányfő: Paul Keating (1991. dec. óta). Nemzeti ünnep: jan. 26.
Gazdaság: Pénznem: dollar (ausztrál dollár) (1991. szept.: 1,24=1 USD). GDP (1991): 310 Mrd USD. GDP/fő (1991): 17935 USD. Gazdasági növekedés (1991): 1,8%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 2,7. Fogyasztói árváltozások (1991): 4,7%. Munkanélküliség (1990): 6,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 6%; ipar és kereskedelem 36%; szolgáltatás 33%. Export (1990): 39,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: érc, fém, bőr, gyapjú, hús, búza, szén, cukor, gép. Főbb exportpartnerek: Japán 27%, Egyesült Államok 11%, Új-Zéland 5%, Nagy-Britannia 4%. Import (1990): 42 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, vegyipari termék, energia, élelmiszer, iparcikk. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 21%, Japán 20%, Nagy-Britannia 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 38393 km. Közúti hálózat (1987): 840000 km; ebből burkolt: 467548 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 7243600; egyéb gépjármű: 1977600. Főbb kikötők: Sydney, Melbourne, Newcastle. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2; rádió: 2; telefon: 2. Napilap (1988): 405/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): fértiak: 73; nők: 80 év. Születés (1989): 15,0‰. Halálozás (1989): 8,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,8%. Csecsemőhalandóság (1989): 8,1‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 186. Egy orvosra jutó lakosok: 438.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 99%. Iskolakötelezettség: 6–16 éves korig.
A gyarmati területekből 1901-ben egységesedő állam a 60-as, 70-es években függetlenséget ad több kisebb-nagyobb szigetnek (pl. Nauru, Pápua Új-Guinea). Edward Whitlam munkáspárti kormányát 1975. dec.-ben Malcolm Fraser konzervatív vezetése követi. Az É-i terület bennszülöttei 1977-ben polgárjogot kapnak. A 6 szövetségi államot és 2 területet 1983. mác.-tól Robert Hawke kormányozza. Az újra munkáspárti vezetés alá kerülő ország megkönnyíti a bevándorlást. 1985-ben ünnepi aktussal átadják a bennszülötteknek a szimbolikus Ayer-sziklát, amelyet viszont ők 99 évre bérbe adnak a kormánynak. 1986. mác.-ban II. Erzsébet királynő, a Nemzetközösséghez tartozó ország brit uralkodója aláírja az „Ausztrália-törvényt”. Ez felszámolja a még megmaradt alkotmányjogi kötelékek többségét, amelyek Ausztráliát Nagy-Britanniához kötik. A brit parlament törvényei immár nem hatályosak Ausztráliában, de továbbra is a brit uralkodó Ausztrália államfője. Az 1987. júl.-i előrehozott választásokon a Munkáspárt és Robert Hawke győz, így az ország történelmében először nyeri el ugyanaz a személy harmadszor is a miniszterelnökséget. Az 1990. mác.-i helyhatósági választásokon a Munkáspárt kevéssel győz. Az 1991 folyamán egyre többet támadott kormányfő lemond, utóda dec.-től Paul Keating.
Függő, ill. társult területek
Antarktiszi terület
Kókusz (Keeling)-szigetek
Karácsony-sziget
Norfolk-sziget
Heard- és McDonald-szigetek
Ashmore- és Cartier-szigetek
Korall-tengeri-szigetek
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
