Társadalmi státus, státusdimenziók
Társadalmi státusnak nevezzük az egyének és családok tipikus élethelyzetét. Ez a helyzet több dimenzió együtteseként alakul ki. Ezek a státusdimenziók, amelyek meghatározzák az egyén, a család szükségleteit és szükségletkielégítési lehetőségeit, módjait is. Ilyenek:
– a jövedelem, vagyon (munka és tőkejövedelmek, ingó és ingatlan vagyon);
– a fogyasztás, életmód (mit, hol, kivel, milyen gyakran fogyaszt, tevékenykedik);
– a település, lakóövezet (infrastrukturális ellátottság, zaj- és egyéb környezeti ártalmak);
– a lakás (komfortossága, mérete);
– a munkamegosztásban elfoglalt hely (foglalkozás, munkakörülmények, egyáltalán: van-e állandó munkája);
– az érdekérvényesítő képesség (formális lehetőségek, informális kapcsolatok, ismeretségek);
– a kulturáltság (iskolai végzettség, a társadalom által értékelt tudások és képességek birtoklása stb.);
– az egészségi állapot (tartós betegség, fogyatékosság) ;
– a nem (férfiak előnyei a nőkkel szemben);
– az etnikumhoz tartozás (cigánysággal szembeni előítélet).
Valamennyi dimenzión belül megkülönböztethetünk előnyös és hátrányos pozíciókat. A hátrányok általában vonzzák egymást; az előnyök átválthatósága korlátozott. Nagyon lényeges, hogy egy társadalomban milyen abszolút színvonalat jelent az előnyös, ill. a hátrányos helyzet (pl. milyenek a legrosszabb és legjobb lakások), ill. milyen nagy a távolság közöttük, azaz mekkorák a társadalmi egyenlőtlenségek az egyes státusdimenziókban.
|
Jövedelem, vagyon
|
Fogyasztás, életmód
|
Település, lakóövezet
|
Lakás
|
Munkamegosztásban elfoglalt hely
|
Érdekérvényesítő képesség
|
Kulturáltság
|
Egészségi állapot
|
Nem
|
Etnikumhoz tartozás
|
Előnyös helyzet
|
y
|
y
|
y
|
y
|
y
|
y
|
y
|
y
|
y
|
y
|
Hátrányos helyzet
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|