I. SZÍN.
Kérlek, hagyd már a fecsegést; menj, én állok szavamnak. Ez lesz a harmadikszor. Reménylem, az egyetlen szám meghozza a szerencsét. Menj el. Azt tartják, az egyetlen számban gondviselés rejlik, akár születésre, vagy más esetre vagy halálra nézve. Eredj.
Majd gondoskodom számodra lánczról, s megteszem, a mi tőlem telik, hogy szerezzek egy pár szarvat neked.
Azt mondom, menj; az idő eljár; tartsd föl a fejedet s aprózd! | (Fürgéné elmegy.) |
Nos Csermely uram? Csermely uram, a dolog kisül: ez éjjel vagy soha. Légy éjfél tájt a parkban, Herne tölgyénél, s láss csodát.
Nem mentél el hozzá a minap, mikorra mondtad, hogy kitüztétek?
Elmentem, Csermely uram, a hogy látod, mint szegény vén ember; de úgy jöttem el tőle, Csermely uram, mint szegény vén asszony. Abban a kölyökben, Habban, az urában, a féltékenységnek legmegátalkodottabb ördöge lakik, Csermely uram, mely valaha kormányzott veszettséget. Már csak megmondom önnek. Kegyetlenül elbotozott, asszony képében, engem; mert férfi képében, Csermely uram, nem félek egy szövőszék hevederével fölfegyverkezett Goliáttól sem, mert jól tudom, az élte csak orsó. – Sietek. Jőjjön velem, el fogok mondani mindent, Csermely uram. Mióta ludat nem kopasztottam, az iskolát nem kerültem, csigát nem hajtottam, azóta a multkorig nem tudtam, mi a verés. Kövess, bámulatos dolgokat fogok neked mondani e kölyökről, Habról, kinek ez éjjel megfizetek s kinek feleségét kezedbe adom. Kövess! Bámulatos dolgok vannak készülőben, Csermely uram. Kövess. | (Elmennek.) |
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me