DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy a törvényjavaslat címében is benne van, egy salátatörvénnyel állunk szemben, amely jó néhány jogszabályt módosít. Így szám szerint nyolcat: az ügyvédekről szóló törvényt, az ingatlannyilvántartási törvényt, a bírósági végrehajtási törvényt, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról szóló törvényt, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényt, a polgári törvénykönyvet, a polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket és a bizalmi vagyonkezelői tevékenységgel kapcsolatos jogszabályt is módosítja. Az általános indoklásából kiderül, hogy a törvényjavaslat célja a felesleges adminisztratív terhek leépítése, a gazdasági igényeket felismerő jogi keretek biztosítása.
Na hát, hogy ez sikerül-e? Az első rész rögtön az ügyvédekről szóló törvényt módosítja. Érdekes, mert éppen az előző napirendünk is ez volt, egy új ügyvédi törvény. Ha már ez így előkerült, az új ügyvédi törvényben már egyértelműen szerepel az a szakasz, amely ebben a módosításban is benne van, mégpedig, hogy bővül az ügyvédek tevékenysége a bizalmi vagyonkezelői tevékenységgel. Azzal egyébként egyet is tudunk érteni, hogy bővüljön. Amikor ez bekerült még az ügyvédi törvény tervezeteként a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége elé - 2016. november 14-én az elnökség megvitatta a minisztérium álláspontját -, akkor ezzel kapcsolatban ki is fejtette, hogy egyetért azzal, hogy a bizalmi vagyonkezelői tevékenységgel bővüljön az ügyvédek tevékenységi köre. Tehát azt gondolom, ez mindenképpen támogatandó, mint ahogy ezt az előző napirendi pontban is elmondtuk, bizonyos tevékenységbővülést a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogat, bizonyos tevékenységbővülést pedig nem támogat. De az előző napirendi pontban ki is fejtettük a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel kapcsolatos álláspontunkat.
A bizalmi vagyonkezelői tevékenység természetesen összefügg az ügyvédi tevékenységgel, és nem véletlen, hogy az ügyvédi kamara és a Jobbik Magyarországért Mozgalom is támogatja. Más kérdés, hogy szükség van-e most az ebben a törvényben való szabályozására, hiszen 2018. január 1-jén lép hatályba az új ügyvédi törvény - már ha elfogadásra kerül, de gondolom, nagy meglepetés nem fog bennünket érni ezzel kapcsolatban -, amely már ezt a módosítást tartalmazza. Tehát tulajdonképpen ez itt egy túlbiztosítás, mert több törvény is fogja tartalmazni. Igaz, hogy ez az elfogadásától számított 15. napon lép hatályba a tervezett javaslat szerint, márpedig az akkor azt jelenti, hogy körülbelül fél évvel ennek a hatálybalépése meg fogja előzni az ügyvédi törvényt, és ebben az átmeneti állapotban is érvényes lesz, hogy az ügyvédek folytathatnak bizalmi vagyonkezelői tevékenységet elméletileg.
A kormány szerint a javaslat biztosítja a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőkeemelése esetére, hogy az a leggyorsabban átvezethető legyen a cégnyilvántartáson. Ez kvázi egy gyorsított eljárást tesz lehetővé. A javaslat szerint 3 munkanap lesz az, ami a bíróság rendelkezésére áll ezután. Ez lesz az eljárási határidő. De csak arra az egy esetre vonatkozik, ha a módosítás kizárólag a jegyzett tőke emeléséről szól. Amennyiben a bíróságnak nincs ideje a 3 munkanap alatt ezzel foglalkozni, akkor az automatikus bejegyzés fog életbe lépni, és a törvény erejénél fogva 3 nap után bejegyződik. Hiánypótlási eljárásra nincs is lehetőség. A jogszabály úgy szól, hogy elutasítás esetén a kérelmező azt újra beadhatja.
Ezzel kapcsolatban az merül fel bennem, hogy ez mennyire volt egyeztetve a cégbírósággal, illetve a bíróságokkal, hogy valóban a 3 nap elegendő lesz-e arra, hogy ezt meg is nézzék, vagy szinte kvázi automatikus bejegyzés lesz, és az idő hiányában az automatikus bejegyzés lesz az általános. Azt gondolom, hogy ez semmiképpen nem szolgálhatja a megfelelő jogbiztonságot, hiszen a cégbíróság eljárása nyilván azért van előírva és volt is előírva, hogy át tudja nézni, törvényességi szempontból mindennek megfelel-e. Azt gondolom, hogy a 3 nap ez esetben kevés lesz. Lehet, hogy valamiféle indokok ezt a rendkívüli sürgősséget indokolják. Ezt nem tudom, de szerintem a cégbíróságnál a 3 nap egész kevés lesz.
Lényeges változás a végrehajtási eljárásban is van, mégpedig a közfoglalkoztatással foglalkozó cég ellen induló végrehajtási eljárásokban. Mégpedig a következő: az ingó és az ingatlan vagyontárgyak lefoglalása és értékesítése, amennyiben ellehetetlenítené a közfoglalkoztatottak további foglalkoztatását, úgy bizony a végrehajtási eljárást addig nem lehet végigvinni, tehát nem lehet elárverezni ezeket a vagyontárgyakat. A jogszabály indoklása kimondja, illetve maga a törvényszöveg is, hogy a közfoglalkoztatási program jelentős közérdek, és ezért a programban érintett vagyontárgyak értékesítését a végrehajtó csak a közfoglalkoztatási program befejezése után kezdheti meg.
(13.30)
Igen, ez egy jelentős kérdés, és jogdogmatikailag vet fel problémákat, hogy vajon az eddigi gyakorlat, amely kialakult, ahogy a törvényszöveg évtizedeken keresztül tartalmazta, hogy nem lehetnek ilyen kivételek. Most valamit megfogalmazunk, és amikor azt mondjuk, hogy a közérdek és a nyomós magánérdek ütközik, akkor elméletileg azt kellene mondani, meg kell találnunk és nekünk törvényalkotóknak kellene megtalálnunk azt a jó megoldást, hogy vajon ilyenkor melyik a jó megoldás.
Én azt gondolom, hogy általában nyilván a közérdek fontosabb, mint a magánérdek, de nagyon fura, amikor egy ilyen jogelvet ilyen módon fogunk átlépni, és kivonjuk a végrehajtás alól. Bár megjegyzem, hogy véglegesen nincs kivonva a végrehajtás alól, hiszen amikor a közfoglalkoztatási program befejeződik, akkor ezek a vagyontárgyak is elárverezhetőek lesznek. Tehát itt van azért valamiféle biztosíték. Azt gondolom, hogy több biztosíték kellene, és talán határidőt is jó lenne erre szabni, hogy mennyi ideig tarthat maximum ez a közfoglalkoztatási program, ameddig nem lehet az árverést lefolytatni, a végrehajtási cselekményeket nem lehet foganatosítani.
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülése céljára létrejövő magyarországi székhelyű társaságokra vonatkozó új szabályozást is tartalmazza a javaslat. Viszonylagos egyszerűséggel bejegyezhető az ilyen cég. Az egyesülés céljára alapított társaság a cégbíróságon az „e. a.” toldatot fogja kapni. Az így bejegyzett átvevő társaság érdekes jogi helyzetbe kerül, hiszen számlát nem nyithat, pénzforgalmi számlája nem lehet, cégvezetőt nem választhat, polgári jogviszonyt nem létesíthet, kötelezettségeket nem vállalhat, jogokat nem szerezhet, kizárólag csak az egyesülés megvalósulása érdekében hozhat döntést, és adófizetési kötelezettsége sincs. Tehát ez egy nagyon érdekes jogi helyzet, ami van is, meg nincs is, egy picit van, de inkább nincs, sem jogoknak, sem kötelezettségeknek nem lehet alanya. Egy érdekes jogi helyzet alakul ki, amely elég nehezen illeszthető be álláspontom szerint a jogrendszerbe. Érthető egyébként, hogy milyen célja van ezzel a jogalkotónak, de kérdés, hogy vajon megéri-e ilyenfajta módon megnyitni egy szelencét.
Könnyítés a cégek számára, hogy a kft. és a zrt. jegyzett tőkéjének felemelése során pénzbeli, vagyoni hozzájárulás társaság részére történő rendelkezésre bocsátásának minősül az is, ha a teljesítést vállaló személy a befizetni vállalt pénzbeli vagyoni hozzájárulást a jegyzett tőke emeléséről hozott határozatban meghatározott feltételek szerint a társaságot terhelő fizetési kötelezettség teljesítéseként harmadik személynek fizeti ki. Erről már az előző felszólalók is tettek említést, hogy egyébként ezt kötelező volt pénzforgalmi számlára befizetni igazolható módon. Ezek után ez nem lesz kötelező, hogy a társaság a számlájára befizesse, hanem harmadik személynek is kifizethető. Ez megint a jogbiztonságba vetett hitet kicsit lazítja, én azt gondolom, amikor ilyen módon is lehet valamit teljesíteni.
Elsősorban garanciális elem benne az, egy fontos garanciális elem, hogy a társaságnak a határozatában meg kell határozni azokat a feltételeket, hogy milyen feltételekkel fizethetik ki harmadik személynek, és csak abban az esetben lehet élni ezzel a lehetőséggel, a harmadik személynek történő fizetéssel, amennyiben a társaság ezt a határozatában előírta, és aszerint történik meg a kifizetés. Azt majd a gyakorlat fogja megmondani, hogy ez elegendő garanciális elem lesz-e, vagy pedig ez is valamilyen formában visszaélésre adhat lehetőséget a tőkeemelések területén.
A következő részben a polgári törvénykönyv változása nyomán a bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt módosítja. Néhány kérdést az eddigi elfogadott jogszabály nem rendezett megfelelően, és ezt fontos rendezni. Ezekkel egyébként egyetértünk. Ha a vagyonrendelő halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölheti, hogy ki jogosult a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlására, a kötelezettségek teljesítésére.
A másik rendelkezés a vagyonrendelőt a határozatlan időre kötött szerződés felmondására jogosítja. Erről is volt már szó, hogy eddig egyértelmű volt, hogy annak, aki a pénzt kezeli, lehetősége van ezt felmondani. A határozatlan esetben viszont nem volt meg, a törvényben megfogalmazottan nem volt meg a lehetősége a vagyonrendelőnek, hogy ezt a szerződést felmondhassa. Igaz, hogy levezethető volt a megbízásos jogviszony alapján, hogy lehetőség van, azonban egyértelműbb az, hogyha külön törvényi szabályozás szerint egy módosítás jogosítja fel erre, hogy megvan erre a lehetősége.
Illetve még egy nagyon fontos kérdés az, hogy a köteles rész kiadandó-e és a köteles rész alapjául szolgál-e a vagyonrendelő által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon. Az előzetes jogviták megelőzése érdekében ez is nagyon helyes, hogy a törvényalkotó állást foglalt abban a kérdésben, hogy elkerülje a jövőbeni vitákat, hogy bizony ez is a vagyonhoz tartozik, a hagyatéki vagyonhoz tartozik, és ez is a köteles rész alapjául szolgál.
Tehát mindazonáltal az látható, hogy bizonyos esetekben, tehát túlnyomó részben előremutató a törvényjavaslat, tehát valóban beteljesíti azt, ami a címében is szerepel, valóban egyszerűsít, valóban könnyebbé teszi az eljárást és gyorsabbá. Más kérdés, hogy a gyakorlat fogja azt megmondani, hogy ezek a gyorsítások nem fognak-e a jogbiztonság kárára szolgálni. Ezért van bizonyos szempontból kétfajta lehetőség, hogy ez hogyan fog beválni, de hát majd, amennyiben már lesz néhány éves gyakorlatunk, akkor meg tudjuk mondani, hogy jó-e ez a jogszabály, vagy pedig majd folyamatosan módosításra fog szorulni. Köszönöm szépen a figyelmet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
