FARKAS GERGELY,
FARKAS GERGELY,
FARKAS GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik is támogatja értelemszerűen ezt a javaslatot. Nagy meglepetést nem fogok okozni ezzel a hozzászólásommal. Értelemszerűen mi is fontosnak tartjuk, hogy egy ilyen anyag, ez az acetilfentanil nevezetű anyag arra a listára kerüljön, amelyre szigorúbb szabályozások vonatkoznak.
Ugyanakkor én szeretném ezt a mai napirendet arra is kihasználni, hogy egy nagyon rövid ideig azért a kábítószerhelyzet általános problémáiról is beszéljünk. Már csak azért is, mert úgy érzem, hogy ez a terület, ez a téma, amennyire fontos lenne, hogy a kormány kiemelten kezelje és foglalkozzon vele, annyira mostohagyermeke a kormányzatnak, és annyira nem foglalkoznak vele. Pedig nagyon nagy problémák vannak, nemcsak a kormányzat részéről általánosságban a drogpolitikát illetően, hanem a fiatalok részéről és általánosságban a világban a kábítószerek terjesztésével, leginkább a dizájnerdrogok helyzetével.
Tudjuk nagyon jól, hogy ma már egy fiatal körülbelül olyan módon tud bármilyen dizájnerdrogot megrendelni az internetről, mint ahogy pizzát rendelnek manapság. Néhány kattintás, az internetről meg lehet rendelni, és akár néhány óra múlva már házhoz viszik. Ezzel csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy mennyire súlyos problémáról van szó, mennyire könnyen elérhető ma ez a fiatalok számára. Ehhez képest a parlamentben is, nem is tudom, mikor, hány évvel ezelőtt beszélgettünk legutoljára a droghelyzetről, egyáltalán a drogstratégia állapotáról, annak végrehajtásáról és az egyéb, ehhez kapcsolódó kérdéskörökről. Ugye, 2013-ban elfogadott a Ház egy drogstratégiát, amit mi is támogattunk. Ugyanakkor azt már súlyos kritikával kell illetnünk, hogy a drogstratégiából levezetett szakpolitikai program 2015. december végén, tehát több mint két évvel később került napvilágra. Ekkor is egy négyoldalas dokumentumban foglaltak össze különböző, nagyon fontos célokat, amelyekhez azonban a forrásokat, az anyagi megfelelést, hogy mégis miből lesznek ezek finanszírozva, már nem rendelte hozzá a kormány. Tehát itt súlyos késlekedésnek voltunk szemtanúi.
Azóta is a szakma álláspontja szerint egyértelműen az átfogó stratégiai szemléletmód, ez az irányítás hiányzik a kormány részéről. Ez minden területen megfigyelhető, mindenhová kihat. Ezzel párhuzamosan pedig a költségvetési források mértéke is olyan probléma, ami ezt a területet meghatározza. A költségvetési források tekintetében talán elég azt megemlítenem, hogy 2004-ben még 1,8 milliárd forintot fordítottak prevencióra, 2010-ben már kevesebb mint 1 milliárdot, 2011-ben 300 millió forintot, ’14-ben kevesebb mint 400 millió forintot, és ’16-ban most sikerült egy 700 millió forintos szintet elérni. Tehát jól láthatjuk azt, hogy 12 év alatt 1,8 milliárdról 700 millió forintra csökkent a kábítószer-probléma megelőzésére és kezelésére fordítandó összeg, ami hatalmas visszaesés; annak ellenére, hogy, ahogy felszólalásom elején is említettem, egyre növekvő probléma a kábítószerkérdés ma Magyarországon.
Ezzel párhuzamosan, ami pozitívum, kormánytól függetlenül, de örülünk neki, hogy az EFOP-pályázatok legalább rendelkezésre állnak, és olyan forrásokat nyitottak meg, amiket ilyen célra lehet fordítani. De mivel említettem, hogy itt a stratégiai szemléletmód hiányzik, ezek is a legtöbb esetben, a szakmai szervezet visszajelzései alapján ad hoc módon vannak elköltve, és nincs benne az a céltudatosság, az a preferencia-sorrend, ami meghatározná, hogy mégis mik azok a legfontosabb területek, amikre ezeket a pályázati pénzeket el kellene költeni, és mik azok, amik kevésbé fontosak. Tehát ezeknek a forrásoknak az elköltése kapcsán is komoly fejetlenség tapasztalható.
Illetve, ugye, európai uniós pályázatokról van szó, ennek kapcsán azt is hozzá kell tenni, hogy ezek a pénzek például Budapest és Közép-Magyarország régiókra nem költhetőek el, ahol a probléma ugyanúgy megvan; sőt egyes, ebben a régióban található térségeken belül még akár kiemeltebben is megvan, mint az ország más részein. Ennek ellenére ezek a pályázati pénzek itt nem költhetőek el, és nem is nagyon látjuk a kormányban a törekvést arra, hogy ez a régió például kompenzálva lenne ilyen téren.
Összességében tehát ezen a területen, a szakmai szervezetek kritikáit is tolmácsolva, a stratégiai tervezés és a pályázati pénzek átgondolt elosztását látjuk a legnagyobb problémának. Illetve azt, hogy például a drogstratégia jelenlegi helyzetéről, annak megvalósulásáról, hogy milyen irányba haladunk, milyen eredményeket sikerült elérni, mik azok a területek, ahol még javításra lenne szükség, mik azok a területek, ahol egyáltalán nem sikerült előrelépni, ezekről nincs lehetőség nyilvánosan, akár a parlament keretei között, akár szakmai szervezetekkel beszélgetni. Ezt, úgy gondolom, fontos lenne pótolni, és minél több szakmai szervezetet bevonni ebbe a kérdéskörbe, hiszen olyan tudással rendelkeznek, ami hasznos lehet a kormányzati döntéshozatalok esetén is.
Ami még probléma és régi probléma, az ellátórendszer hiánya, a gyermek- és ifjúsági addiktológiai ellátás, illetve az ezzel kapcsolatos intézmények hiánya. Illetve most, amikor talán erre is sikerül pénzt fordítani, régi hiányosságot pótolva, az a probléma merül fel, hogy ezek az intézmények csak akkor tudnának hatékonyan működni, ha szintén egy olyanfajta kormányzati iránymutatással, illetve szakmai iránymutatással látnák el őket, ami segíti az egységes fellépést és tényleg azt, hogy ezek az intézmények megfelelő módon tudják fogadni a fiatalkorú függő betegeket. De ez a fajta…
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
