KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy mi a probléma a hazai hulladékgazdálkodási rendszerrel, ahhoz 15 perc nyilván nem volna elég, hogy elmondjam, egyszerűbb volna nyilván onnan kezdeni, hogy mivel nincs probléma jelenleg a hulladékgazdálkodási rendszerben, ilyet viszont nem nagyon tudok mondani, úgyhogy mégiscsak a törvényjavaslattal foglalkoznék.
(17.00)
Érdekes számomra, hogy a Földművelésügyi Minisztérium terjeszti elő most ezt a törvényjavaslatot, hiszen meglátásom szerint éppen a hulladékgazdálkodási célkitűzéseknek pont a Földművelésügyi Minisztérium hatálya alá tartozó része az, amit a legkevésbé szolgál ez a javaslat, mégpedig a hasznosítási, újrahasznosítási arányok teljesülését, amit Magyarország vállalt az Európai Unió felé. Majd mindjárt elmondom, miért gondolom ezt.
De már az is sokatmondó, hogy négy minisztérium rendelkezik a hazai hulladékgazdálkodási ágazat felett, megosztva, ugye, a Földművelésügyi Minisztérium, amely jelen javaslat előterjesztője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a fémtörvény tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a katasztrófavédelem illetékes minisztériuma, a Belügyminisztérium, amely rendkívüli helyzetben ellátja a hulladékszállítási közszolgáltatást.
A fő mantra, a fő szlogen mindig a rezsicsökkentés. Mostanában minden törvényjavaslat, ami akár környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, energetika tárgyában idejön a parlament elé, mindenhol elhangzik, hogy a rezsicsökkentés vívmányainak fenntartása érdekében kellett benyújtani. Igazából ezt sem látom ebben a törvényjavaslatban, hogy hogyan fogja ennek segítségével a kormány a rezsicsökkentést biztosítani. Hiszen hosszú távon pontosan a szelektív hulladékgyűjtés kivéreztetése, a hulladékgyűjtési ágazat kivéreztetése az, ami nem garantálja a rezsicsökkentés eredményeinek nemhogy fenntartását, hanem további növelését, hogy még kedvezőbb áron juthasson a lakosság ezekhez a szolgáltatásokhoz.
Hiszen alapvetően a vegyes kommunális hulladéknál egy értéket nem képviselő hulladéktömegről, szemétről van szó, amit a közszolgáltatók elszállítanak, és többnyire szemétlerakóba szállítják. Viszont a szelektíven gyűjtött és válogatott hulladékok esetében értéket képviselő hulladékról van szó, amely felett a tulajdonosa rendelkezhetett eddig. Hiszen, mivel nyilván megfizette rá a termékdíjat, megfizette rá a különböző járulékokat is, ő rendelkezett a csomagolóanyagról, ő rendelkezett a különböző szelektíven gyűjtött hulladékok felett, hogy kinek adja át, ki az, aki ezért számára a legkedvezőbb anyagi feltételeket biztosítja, vagyis a legtöbb pénzt adja.
Nem mellékes egyébként, hogy magyar kis- és középvállalkozások ezrei foglalkoztak ezzel ez idáig Magyarországon. Abból éltek, abból tartották el családjukat, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot átvették, előkezelték, és a hasznosító részére továbbértékesítették. Jó néhány ilyen vállalkozás mehet tönkre, nem is jó néhány, hanem valamennyi ennek az intézkedésnek a következtében. Hiszen innentől kezdve a közszolgáltató részére lehet kizárólag ezeket a szelektíven gyűjtött hulladékokat átadni.
Az is egy érdekes történet, ahogy most a 109 közszolgáltatóból 19 nagy regionális közszolgáltatót kíván a kormány létrehozni. Ugye, ebben a törvényben kerül szabályozásra az, hogy akitől az engedélyt visszavonták, az is hat hónapos felmondási idő alatt még el kell lássa a feladatát. Majd később úgy lesz a 109-ből 19, hogy a maradék, aki már nem kapja meg az engedélyt, a nagy regionális szolgáltatóknak beszállítóként működhet, ha nonprofittá válik, illetve, ha a nonprofit feltételeket teljesíteni tudja.
Nem biztos, hogy a szelektív hulladékgyűjtésnél feltétlenül célszerű kizárólag nonprofit cégeknek kiadni a feladatot és kizárólag az állam hatókörébe vonni ezt a piaci szegmenst. Hiszen jóval hatékonyabban tudták véleményem szerint ellátni a sokszor profitorientált, ahogy mondtam, többnyire magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, tehát még mielőtt a kormány képviselője azzal jönne, hogy multinacionális cégeket támogatunk, itt alapvetően magyar családok megélhetését biztosító vállalkozásokról van szó.
Ebben a törvényjavaslatban benne van, hogy szabad kapacitásaik függvényében egyéb tevékenységet is végezhetnek majd a közszolgáltatók, de az ebből származó eredményüket csak a közszolgáltatás ellátására fordíthatják. Akkor szeretném fölvetni a kérdést, mi motiválja őket arra, hogy egyéb tevékenységbe energiát fektessenek. Ez is egy érdekes kérdés ebben a törvényjavaslatban. Ez szerintem az egyik biztos útja annak, hogy ezek az újrahasznosítási arányok, amelyeket az Európai Unió felé vállalt a kormány, ne teljesüljenek; és hogy ez a körülbelül 2 ezer magyar kis- és középvállalkozások ellehetetlenüljön, és ne tudja a munkáját elvégezni.
Az iskolai papírgyűjtéssel kapcsolatban is elhangzott, hogy a gyermekek, tanulók környezettudatosságát növeli, ami valóban így van, vagy legalábbis így volt eddig. De nem mellesleg azért volt egy olyan célja is, hogy jó bevételi forrás volt az iskola, az intézmény számára, amiből kirándulásokat szerveztek, különböző közös programokat lehetett megvalósítani. Ennek az volt a titka, hogy volt néhány tucat cég, amelyek ezekért a diákok által begyűjtött szelektív hulladékokért egymással versengve jelentkeztek, és egy egészséges piaci környezetben jobb árat diktáltak. Míg ha kizárólag a közszolgáltató részére lesz ez a hulladékmennyiség átadható, akkor kérdés, hogy megéri-e majd az oktatási intézményeknek ezt az iskolai papírgyűjtési rendszert fenntartani, ami valóban nagyon fontos szerepet játszik a tanulók környezettudatos nevelésében és a szelektív hulladékgyűjtés sajátosságainak megtanításában. De remélhetőleg ez a rendszer a későbbiekben is valamilyen formában fenn fog maradni. Csak reménykedni tudunk benne.
Az is kérdés a Földművelésügyi Minisztérium felé, hogy most a 300 négyzetméternél nagyobb területű bevásárlóközpontok, üzletek szelektív üveghulladék-visszagyűjtése kötelezővé válik. Korábban nemcsak az üveghulladékra, hanem más, szelektíven gyűjthető anyagokra is kiterjedt ez. Miért került ki ez belőle, és miért csak az üveghulladék maradt? Ez egyébként dicséretes, és talán ez a törvényjavaslat azon kevés pontjainak egyike, ami támogatható. A 300 négyzetméter nagyságú üzletek erre fel vannak-e készülve? Mert eddig 500 négyzetméter volt, és egy hipermarket nyilván jobb adottságokkal és főleg gazdasági lehetőségekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy egy ilyen szelektív hulladékgyűjtést kiépítsen saját területén, illetve ennek feltételeit biztosítsa. Kérdés, hogy ez a 300 négyzetméteres üzlethelyiségek esetében is megvalósulhat-e. Nagyon reméljük, hogy ez javítani fog az üveghulladékok visszagyűjtési hatékonyságán és a feldolgozásán is.
A javaslatban szó van még arról, hogy az önkormányzatnak azt a támogatást, amit a lakosság részére biztosít, ezentúl nem a közszolgáltató, hanem az NHKV felé kell kompenzálnia. Nyilvánvaló, hogy ez tovább fogja csökkenteni az önkormányzatok hajlandóságát arra, hogy ilyen támogatásokat nyújtsanak. Meglátjuk, hogy mit hoz a jövő, de nem vagyunk túl optimisták ebben a tekintetben sem.
Az alvállalkozók számára is nonprofit kötelezettséget ír elő a törvényjavaslat, erről már beszéltem korábban. Ez megint csak nem feltétlenül egy egészséges szemlélet szerintünk jelen pillanatban a hazai hulladékgazdálkodási szektorban, ami most már úgy néz ki, mint minden más szektor: a központosítás, az államosítás, az egységes irányítás alá mozdul el, és nyilván minden olyan részét, ami profitábilis, ami hasznot hajthat, bevételt generálhat, beterelik egy közös kalapba, és abból finanszírozzák meg a különböző kiadásaikat, illetve ki tudja, milyen célokra fordítódik, „jó esetben” eltűnik a költségvetés feneketlen zsákjában. De hogy hulladékhasznosítási, hulladékgazdálkodási célokra nem fog fordítódni, abban majdnem biztosak vagyunk.
(17.10)
Mint ahogy most is az a helyzet, hogy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő megalakulása óta jó néhány közszolgáltató került a működési képessége határára, pontosan azért, amit már Heringes Anita képviselőtársam is elmondott, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartónak ez esetben például 10 milliárdos kintlévősége van, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a működését, és ezért meglehet, hogy a közeljövőben nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. Úgyhogy ez az egész központosított, egy központi hulladékgazdálkodási koordináló szervnek alávetett modell szerintünk nem egy működő irány, de amikor hulladékos törvényjavaslat kerül a Ház elé, ezt minden vitában elmondjuk, hogy a kormány egy olyan irányt vett, ami hosszú távon nem feltétlenül a működőképességet szolgálja.
Valóban, a Jobbik is támogatta annak idején azt, hogy hulladékkezelési közszolgáltatást, főleg a településihulladék-szállítás kapcsán, kizárólag állami és önkormányzati tulajdonú cégek végezhessenek. A szelektív hulladékgyűjtés esetén, mint korábban már mondtam, nem feltétlenül biztos, hogy ez a követendő út.
Úgyhogy nagyjából ennyiben foglalhatnám össze a Jobbik frakciójának véleményét erről a törvényjavaslatról, amely továbbmegy egy olyan úton, amelyen a kormány elindult. Nyilván szíve joga minden kormánynak, hogy a saját hulladékgazdálkodási politikáját a saját ízlése szerint alakítsa, de majd kérdés lesz a végén, hogy ez mennyire fogja a hazai hulladékgazdálkodási ágazat ellehetetlenülését előidézni. Ennek a jelei már évek óta mutatkoznak, de önök újabb és újabb intézkedésekkel próbálják egyben tartani és valahogy összetoldozni-foldozni ezt az egész rendszert, csak közben meglehet, hogy belülről fog szétrohadni a végére.
Nyilvánvaló, hogy az egyetlen és mindent átható szlogen, különösen így, a választások előtti évben, a rezsicsökkentés úgymond eredményeinek a fenntartása… - és az, hogy a végén majd pontosan maga a lakosság lesz az, amelyik a különböző más kiadásain keresztül az egész rendszer fenntarthatatlanságát finanszírozza. Lehet, hogy a hulladékszállítási díjért ugyanannyit fog fizetni 2018-ban is, mint amennyit 2013-ban fizetett. De ettől függetlenül, ha maga a rendszer összeomlik, azt a magyar lakosságnak, a magyar adófizetőknek kell majd megfinanszírozni.
És ha már összeomlás - és még van egy kis időm -, akkor elmondom azt, hogy az sem feltétlenül pozitív, hogy a Belügyminisztérium alá tartozó katasztrófavédelem azokon a helyszíneken, ahol megfelelőségi tanúsítvány nélküli vagy engedély nélkül maradt szervezetek szűnnek meg és nincs megfelelő szolgáltató, szélsőséges esetben ők látják el a hulladék elszállítását, amely egyébként nem rendelkezik erre megfelelő kapacitással, és nemcsak kapacitással, hanem megfelelő tapasztalattal sem. Ha erre sor kerülne, akkor valószínűleg nagyon hamar nápolyi állapotok uralkodnának el Magyarországon, és szeméthegyek között kellene az utcán mászkálnunk, de nem szeretném, ha ez Magyarországon bármikor is előfordulhatna, és bízom benne, hogy nem is fog előfordulni, már csak azért sem, mert 2018 után egy teljesen más kormány egy teljesen más hulladékgazdálkodási rendszer keretében fogja ezeket a problémákat orvosolni, és valóban orvosolni, nem csak toldozgatni-foldozgatni a jelenlegi rendszert. Ezt a javaslatot a Jobbik nem támogatja. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
