SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Gondolom, államtitkár úr fog válaszolni. Mint ismeretes, 2017. március 1-jén leáll a kilakoltatási moratórium, és már nem lesznek biztonságban azok a családok, akiknek önhibájukon kívül, teszem azt, például azért, mert nem tudják fizetni a lakáshiteleiket, ezért a bankok megkezdik a családi ingatlanuk árverezését. Persze zárójelben jegyzem meg, hogy ha Kósa Lajos nem dönti be a forintot, amit önök előszeretettel elhallgatnak, akkor nem biztos, hogy ilyen problémával kell küszködni a devizahiteleseknek.
Visszatérve a kérdéshez, a tavalyi évben a Bírósági Végrehajtói Kar szerint már több mint kétezren vesztették el az otthonukat. Ez egy drasztikus emelkedésnek számít a korábbi évekhez képest. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok család tisztában van azzal, hogy a kilakoltatási moratórium nem megoldás, hanem egyfajta haladék, de nagyon sok család van, aki ez alatt az idő alatt, amíg a kilakoltatási moratórium tart, nem tud dűlőre vergődni a bankokkal, vagy nem tudja a későbbi lakhatási problémáit megoldani.
Azt is látjuk, hogy a KDNP csodafegyvere, a családi csődvédelem rendszere megbukott. Egyébként ezt Harrach Péter is elismerte, hiszen folyamatosan kezdeményezi a törvény felülvizsgálatát. A törvény végrehajtása nehézkes. Az igénylés, maga az igénylőlap kitöltése bonyolult, a feltételrendszer is olyan, hogy nagyon sok családnak problémát okoz, így nem kell azon csodálkozni, hogy tavaly ősszel alig ötszázan éltek ezzel a megoldási lehetőséggel.
Mivel a kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy kiemelt prioritással bír a lakáshitelesek problémáinak a megoldása, a lakás a legfontosabb vagyontárgya a családoknak, ezért tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, felkészült-e a kormány arra, hogy március 1-jével akár ezrek veszíthetik el az otthonukat. A másik kérdésem pedig, hogy milyen konkrét megoldást vagy segítséget kíván nyújtani a kormány az önhibájukon kívül így lakásukat elvesztő családok számára. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)