DR. WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy igazán rövid, de közlekedésbiztonsági szempontból, azt gondolom, rendkívül fontos törvényjavaslat fekszik most előttünk.
A törvényjavaslatnak ugyanis az a célja, azt a célt szolgálja, hogy a közösségi közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint 50 kilométert meg nem haladó vonalhosszon, menetrend szerinti helyközi autóbuszjáratokon dolgozó autóbuszvezetők napi pihenőidejére vonatkozó magyar szabályozás összhangba kerülhessen az uniós rendelkezésekkel, nem beszélve a közlekedésbiztonság hatékonyságának növeléséről is.
Az Európai Bizottság egy 2013-as értelmezése a következő megállapításokat mondja ki: a menetrendszerű városi tömegközlekedésben, a személyszállításért felelős munkavállalók munkabeosztásának a meghatározásakor el lehet ugyan tekinteni a 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv főszabályaként alkalmazandó, 24 óránként kiadandó 11 óra pihenőidőtől, azonban ezekben az esetekben kompenzációs pihenőidőt kell kiadni a munkavállalóknak, még mielőtt a következő műszakjukat megkezdenék.
A Bizottság álláspontja az volt, hogy a jelenlegi magyar szabályozás ezt nem biztosítja kellő hatékonysággal, ezért a magyar kormány illetékes szakértői felvették a kapcsolatot a Bizottsággal, és lefolytatták a szükséges szakmai konzultációt.
Az egyeztető megbeszéléseken az alábbiakban sikerült megállapodniuk. Elfogadták egyfelől a napi pihenőidő két részben történő kiadását, amennyiben a munkavállaló pihenőideje egy napon eléri a 12 órát, azzal a megkötéssel, hogy a pihenőidő egyik része egybefüggően legalább 9 órás, a másik része pedig egybefüggően legalább 3 órás időtartamot kell hogy jelentsen, továbbá elvárás az is, hogy a hosszabbik pihenőrésznek a következő napi munkakezdést közvetlenül megelőző időszakra kell esnie.
Másfelől ezek mellett az is elfogadásra került, hogy rendkívüli közlekedési helyzetben a napi pihenőidőt kivételesen 8 órás egybefüggő időtartamra is le lehet csökkenteni. Ebben az esetben a kimaradt pihenőidőt a következő szolgálat teljesítését közvetlenül követő egybefüggő napi pihenőidőhöz kell hozzáadni. Az általam elmondottakból is jól látható, hogy a fenti rendelkezések egyértelmű célja az, hogy a buszvezetők kellően kipihenhessék magukat, és mindemellett továbbra is biztosított legyen a személyszállítási szolgáltatás folyamatos biztosítása.
A napi pihenőidő két részletben történő kiadása teljesen indokolt, hiszen a személyszállítási igények döntően reggel és este jelentkeznek, napközben az ilyen jellegű igény igencsak csekély. A járművezetők pihenőidő alatti rendelkezésre állásra természetesen nem kötelezhetőek, egyéb munkaköri kötelezettségük sem lehet, vagyis ezen időszakokat szabadidőként tölthetik el.
A javaslat 2. pontja lehetőséget ad arra is, hogy rendkívüli, vis maior helyzetekben, mint például a szélsőséges időjárási körülmények fennállása vagy akár egy súlyos baleset esetén a pihenőidő 8 órára való csökkentésével is meglegyen a lehetősége a nagy létszámú személyszállítási feladatok biztonságos ellátásának. Az előterjesztés által foganatosított változtatások, az így kialakuló új szabályozás betartása remélhetőleg nem fog gondot okozni és jelentős többletterhet jelenteni a szolgáltatók számára.
Annak érdekében, hogy az átállás zökkenőmentesen történhessen meg, a törvényjavaslat megfelelő felkészülési időt kíván hagyni az átállásra, hiszen az előterjesztés értelmében az új szabályozás csak 2018. január 1-jével lép életbe.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel az általam elmondottakból is jól látható, hogy a javasolt szabályozás egyértelműen az autóbuszos személyszállítás biztonságának növelését szolgálja, megteremtve az európai uniós jogharmonizációhoz szükséges szabályozási környezetet is, ezért tisztelettel arra kérem önöket, hogy a vita lefolytatását követően szavazataikkal támogassák az előttünk lévő előterjesztés elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)